Birtokháborítás

- Korábban a borsodi mezőségi földek, nemrégiben pedig a kaskantyúi juhász ügyében tett feljelentést az MSZP. Utóbbira egyébként azt mondta a vidékfejlesztési tárca: mindössze annyi történt, hogy „az egyik juhász nyert a másik helyett”.

– Azért többről van itt szó. Az eredeti bérlő bő tíz éve gazdálkodik a területen, amely egyébként a nagyszülei földje volt korábban, de nem kapott elegendő kárpótlást a visszavásárláshoz. A juhász kitakarította és rendbe tette a hodály melletti legelőt, amelyet most egy másik, három faluval távolabb élő gazda, egészen pontosan a gazda könyvtáros felesége nyert el. Miközben a pályázatok a helybéliek segítését szolgálnák. Szakmailag semmivel sem indokolható a döntés. Vagyis gyaníthatóan más szempontok alapján döntöttek.

- Több másik esetben még kirívóbb a szakmai mérlegelés hiánya. Egy fiatal vállalkozó például úgy jutott pályázati úton földterülethez, hogy még az állattartáshoz szükséges tőkével sem rendelkezett. Egyáltalán, van-e szakmai kontrolljuk az ilyen típusú földosztásoknak?

– A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet érvényteleníthette volna a szerződéseket. Hibáztak.

- Biztos ebben?

– Úgy érti, hogy az NFA előre tudhatta, kik lesznek a pályázatok nyertesei? Annyi bizonyos: a kaskantyúi esetben a földalapkezelő emberei azzal biztatták a bérlőt, hogy biztosan ő nyeri a pályázatot. A juhász készült a folytatásra, ősszel az egész területet letrágyázta. Nyilván ezek után hideg zuhanyként érte, hogy mégsem ő nyert.

- Azt mondta egy interjúban: mivel az állattartás a feltétele ezeknek a pályázatoknak, a vesztes gazdák tömegesen jelentik majd fel azokat a termelőket, akik nem teljesítik ezt a kitételt.

– Hacsak nem változtatnak a szabályozáson: a vidékfejlesztési minisztérium államtitkára már elismerte, hogy hibáztak. A pályázati kiírás szerint egy éven belül kell vállalni az állattartást a földeken. Nos, akinek nincs állata a szerződés megkötésekor, ezt egészen biztosan nem tudja teljesíteni. Az állattartás kialakítása sokéves folyamat. Aki tudja, hogy a feltétel teljesítése képtelenség, és emiatt nem pályázott, nyilvánvalóan figyelni fogja, hogy a nyertes pályázó legelőjén ott vannak-e az állatok.

- Mi történik, ha nincsenek: elveszik a földjét?

– Nem egészen. Három évre meghosszabbíthatják a bérleti jogot. Ami azért is érdekes, mert 2014 májusától megváltozik az uniós támogatási rendszer. Ez a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy minden földtulajdonos három évre támogatási jogosultságot szerez, s akkor sem veszíti el, ha időközben az állam – az állattartási követelmény elmulasztása miatt – elveszi a bérlőtől a földet. Vagyis már megint a haszonleső pályázati nyerteseknek áll a zászló.

- Akik egyébként még kisebbségben vannak. Legalábbis Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke szerint. Ő azt nyilatkozta lapunknak: az ügy vihar egy kanál vízben.

– Az igaz, hogy a 65 ezer hektárnyi meghirdetett földterületnek eddig csupán a töredékét, két-három százalékát adták bérbe. De azért sokatmondó a példa: jelzi, hogyan érvényesíti a kormány a birtokpolitikáját, ha lejárnak az állami földbérleti szerződések. Márpedig ennek épp most van az ideje: a rendszerváltás után többségében húsz évre szóltak a bérleti megállapodások. Vagyis a mostanihoz hasonló nagyságrendű bérbeadás még nem volt.

- Sokan gondolkodnak úgy: már az is eredmény, ha nem lesz több kétes földbérleti ügylet. Ön lát erre esélyt?

– A nyilvánosság nagy úr, sok mindent meg lehet akadályozni a segítségével. Remélhetőleg azt is, hogy a fennmaradó 50 ezer hektár földet így ossza szét az állam.

- Nagy Tamás egyébként azt is mondta: nem ezzel kéne foglalkozni, fontosabb lenne egy politikai és társadalmi konszenzuson alapuló földbirtok- és vidékpolitika. Elképzelhetőnek tart egy ilyen széles körű megegyezést?

– Egyelőre a kormánypártokon belül sincs konszenzus, állandóak a viták. De addig jó az ágazatnak, amíg a kormány megmarad a látszatbeszélgetések, illetve parttalan viták szintjén. A jelenlegi földtörvény-koncepcióból nem lehet törvény, az katasztrófa lenne.

(Az interjút teljes terjedelemben elolvashatja a 168 Óra hetilap legfrissebb számában.)