Birgit Glorius: A civilek harcolnak a liberális értékekért
Nem a lelkesedés, hanem a menekülés diktálja az iramot. Úgy hagyták el otthonaikat, hogy biztosra vették: az út vége nem zsákutca lesz. A 168 Óra összeállításában nyilatkozó külföldi professzorok között olyan is akad, aki azt tartja a legfontosabb kérdésnek: vesztébe rohan-e az Európai Unió, amikor vakon ragaszkodik mostani migrációs politikájához? Most Birgit Glorius, a Chemnitz-i Egyetem társadalomföldrajz-professzorának véleményét közöljük.
Lássuk be, az EU elég gyengén szerepel a jelenlegi menekültválságban; nincs egységes hangja, hiányzik – már a dublini egyezmény megkötése óta – a szolidaritás a tagországok között.
Ugyanakkor az illegális bevándorlás hosszú évek óta jelent fokozódó nyomást az EU-ra. Változnak a migrációs útvonalak. Korábban főként afrikai menekültek kisebb csoportjai keltek útra előbb a Kanári-szigetek felé, majd a dél-olaszországi Lampedusa szigetén keresztül. Ma már az úgynevezett balkáni útvonalon érkeznek, s köztük egyre többen vannak, akik jogosultak menekültstátusra vagy nem toloncolhatók ki. Ezért a célországoknak az integrációjukat is kezelniük kell. Miközben sajnos egyre élénkebb a „migrációs ipar”, amelynek embercsempészek a vámszedői.
Úgy vélem: az EU soha nem lesz képes megállítani a bevándorlást. Persze gördíthet akadályokat a migránsok elé, akiknek így még nagyobb kockázatot kell vállalniuk és még többet fizetniük az embercsempészeknek.
A migrációs rendszer korábban is csődöt mondott már, de ez nem látszott eddig, hiszen kevesebb volt a bevándorló és több a migrációs útvonal. Meggyőződésem, hogy a határvédelemre koncentráló uniós bevándorlási és menedékpolitika most is kudarcra van ítélve. Inkább olyan jogszabályok kellenének, amelyek rendszeres bevándorlási lehetőséget kínálnak azoknak, akik jobb körülmények között vagy egyszerűen csak biztonságban akarnak élni. Szükség van nemzetközi – és nem csak EU-s – kvótákra a háborúk elől menekülők letelepítésére, valamint pénzügyi támogatásra azon régióknak, ahová nagy számban érkeznek migránsok. És persze további nemzetközi lépések kellenek a polgárháborúk megfékezésére, a háború sújtotta országokban élők megvédésére, támogatására.
Elképzelhetőnek tartom, hogy a menekülthullámmal megváltozik a demográfiai helyzet néhány uniós országban. A szíriai polgárháború elől menekülők jelentős része középosztálybeli fiatal. Ha ezek a csoportok letelepednek az EU-ban és integrálódnak a munkaerőpiacon, számos európai régióban ellensúlyozhatják az elöregedő társadalmat.
A média által közvetített kép a migránsokról óriási hatással van a civil társadalomra. A xenofób és rettegő megnyilvánulásokon túl elindult egy nagy szolidaritási hullám, s létrejött egy országokon átívelő mozgalom a menekültek felkarolására. A civil társadalomnak óriási az ereje: nemcsak a gyakorlati segítség megszervezésében, hanem az uniós integrációs folyamat felgyorsításában is. Ez a civil társadalom harcolni fog a liberális értékek hanyatlása ellen.
Birgit Glorius, a Chemnitz-i Egyetem társadalomföldrajz-professzora; kutatási területe a migránspolitika.
