Bírálja három jogvédő szervezet a választási plakátokról szóló rendeletet
Azzal, hogy a héten életbe lépett kormányrendelet szerint választási plakátok nem jelenhetnek meg a villanyoszlopokon, közút felett vagy az úttest mellett, szűkült a jelöltek és pártok politikai vitájának a lehetősége és a kampányolás szabadsága, ez pedig tovább rontja a választások tisztességességét – írta pénteken az MTI-hez eljuttatott közleményében a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet.
A három szervezet közös közleményében emlékeztetett rá: a héten hatályba lépett az a kormányrendelet, amely a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályait kiterjeszti a választási plakátokra is.
„Akár fogpaszta-reklámról, akár egy országgyűlési választásra készülő képviselőjelöltnek a választói akaratot befolyásolni kívánó politikai üzenetéről van szó, nem lehet elhelyezni plakátot villanyoszlopon, közút felett vagy lakott területen kívül autópálya, autóút és főútvonaltól számított 100 méteren belül” – idézték fel. Hozzátették: a szabály más tartalmú hirdetésekre – példaként az úgynevezett kormányinformációt említették – nem vonatkozik.
A három szervezet közös véleménye szerint a választási eljárási törvénynek „a választási plakátokra vonatkozó részletes szabályait lerontó rendelet a választási kampány szükségtelen, alkotmányellenes szűkítését eredményezi”. Emellett – mint írták – sérti „a közügyekben megfogalmazott vélemények kinyilvánításának és azok vitathatóságának a szabadságát, a választói akarat kinyilvánításához szükséges információkhoz való hozzájutás szabadságát és a fair választások követelményét.”
„A választásokat övező politikai vita számára éppen a lehető legmagasabb védelmi szintet kellene biztosítani: ez a demokrácia alapvető követelménye, függetlenül a vita tartalmától és színvonalától. Ha a jogkorlátozás nem pontosan körülhatárolt és alkotmányosan igazolt, akkor az elfogadhatatlan, mert a demokrácia alapjait kérdőjelezi meg” – hangsúlyozták.
A három szervezet emlékeztetett arra is, hogy meglátásuk szerint a választási kampány korlátozásával kapcsolatos problémákat a most hatályba lépett rendelet csak súlyosbítja.
Felidézték: az Alkotmánybíróság a választási kampánnyal kapcsolatban tavaly mondta ki azt, hogy a politikai reklámok közzétételének korlátozása nemcsak a pártok, hanem minden ember és szervezet szólásszabadságát érinti, mert a közügyek megvitatásában mindenki részt vehet. Hasonlóképpen azt is megfogalmazta a testület, hogy a politikai reklámok közzétételének korlátozása egyúttal az információszabadság alapjogának korlátozását is jelenti, amennyiben akadályt gördít a választópolgárok tájékozódáshoz való jogának zavartalan gyakorlása elé.
„Ennek ellenére az Alaptörvény tavalyi módosításai – a politikai reklámok közzétételének ingyenessé tételével – valószínűtlenné tették, hogy a legnagyobb közönséget elérő kereskedelmi médiában kampányolhassanak a képviselőjeletek és pártjaik. A politikai reklámok közzétételének médiaszolgáltatásokra vonatkozó, tavalyi szigorítása mellett a mostani rendelet csak tovább nehezíti a kampányüzenetek választópolgárokhoz való eljuttatásának a lehetőségeit, anélkül, hogy ezzel bármiféle legitim, alkotmányos célt szolgálna” – írta a közleményben a három szervezet.
