Bértapsolók és pfujolók: Orbán-blama a nemzeti ünnepen

Mintegy tíz-tizenötezer ember gyűlt össze az Erzsébet híd pesti hídfőjénél, ahová délután négy órára hirdette meg immár harmadik demonstrációját az Egymillióan a sajtószabadságért elnevezésű, nyolcvanezer tagot számláló Facebook-csoport és civil kezdeményezés. A tüntetés főszervezője szerint a rendszerváltás óta a legnagyobb civil tüntetés volt az, amelyet a Facebookon szerveztek a szólásszabadságért. Az MSZP gyűlésén Orbánt kipfujolták, a miniszterelnök beszédén viszont fizetett statiszták tapsoltak.

2011. március 16., 11:38

Az Erzsébet hídtól a Ferenciek teréig állt a zsúfolt tömeg az ünnep napjára összehívott tüntetésen, pár száz méterre Heckenast és Landerer egykori nyomdájától. A tömegben számos transzparens bukkant fel, többi között "Megmondom helyettem", "Kerteljük műveinket", "Szabad a csók", "Nem ilyen lovat akartunk!", illetve "Támadási felület" felirattal.

A tüntetésen az Erzsébet híd pesti hídfőjénél felállított színpadtól a Ferenciek teréig ért a tömeg, a sűrű sorokban álló emberek az út teljes szélességében kitöltötték a teret. Sokan táblákkal tiltakoztak az új médiaszabályozás ellen, közülük több a leragasztott szájú Petőfi Sándort ábrázolta. A rendőrség közlése szerint rendbontás nem volt.

A demonstráción a szervezők becslése szerint legkevesebb ötvenezren voltak; ezt Vámos Anna főszervező mondta kedd este az MTI-nek. A szónokok többsége, mind azt mondja, hogy a rendszerváltás óta ez a legnagyobb civil tüntetés, és nemcsak a sajtószabadságot, hanem a mindennapi élet szabadságát is sérülni látják.

Adam Michnik: " A drágán megvívott szabadságunkat meg kell védeni"

Vastapssal fogadta a közönség Adam Michniket, a lengyel vezető napilap, a Gazeta Wyborcza főszerkesztőjét, az egykori lengyel demokratikus ellenzék emblematikus figuráját, aki az 1848-as, illetve az 1956-os forradalmak, a rendszerváltás és a jelenlegi helyzet között vont párhuzamot beszédében - számolt be a

Klubrádió.

A sajtó szabadsága rendkívül fontos - látjuk a veszélyes jeleket Romániában, Ukrajnában, Szlovákiában, Lengyelországban és az utóbbi hónapokban Magyarországon is. " A drágán megvívott szabadságunkat meg kell védeni" - hangoztatta Adam Michnik, akivel a

Népszabadság készített interjút.

Támadás a köztársaság intézményrendszere ellen

A felszólalók nemcsak a médiatörvényt, hanem az alkotmányozási folyamatot is élesen bírálták. Kulka János színész - aki Csákányi Eszter színművésszel együtt a rendezvény moderátora volt - azt mondta: az elmúlt hónapokban tapasztalt méretű támadás a köztársaság intézményrendszere ellen az utóbbi húsz évben nem volt.

Csákányi Eszter és Kulka János a többi felszólalóhoz hasonlóan a szabadságjogok mellett tettek hitet; "ha nem képviselnek bennünket, majd mi képviseljük magunkat" - mondta Csákányi Eszter; Kulka János pedig arról beszélt, hogy "az elmúlt húsz évben ilyen összehangolt támadássorozat nem érte a köztársaság intézményrendszerét".

A szabad polgár probléma

Schilling Árpád rendező szerint a médiatörvény azt üzeni, a független szabad polgár nem partner, hanem probléma. A civilek nevében azt mondta, helyet kérnek a tárgyalóasztalnál. Kifejtette: az a politika, amely nagyobb hangsúlyt fektet a tiltásra, mint az ösztönzésre, szükségképpen növeli a polgárok szabadságvágyát, ahol pedig a szabadság iránti vágy növekszik a munkakedv helyett, ott csődbe megy a rendszer. Sürgette, hogy a törvényalkotásba olyan szakmai és civil szervezeteket vonjanak be, amelyek véleménye eltér a kormányétól.

Istvánffy András, a 4K! - Negyedik Köztársaság mozgalom koordinátora azt mondta: új alkotmányt csak széles társadalmi egyetértéssel lehet elfogadni, és megengedhetetlen, hogy azok, akik nemrég még népszavazást kezdeményeztek a vizitdíjról, most feleslegesnek tartják az új alaptörvényről szóló népszavazást. Szerinte ma a miniszterelnök az alkotmány kapcsán nem akar népszavazást tartani, pedig korábban a 300 forintos vizitdíj ügyében is népszavazást szorgalmazott. Szavait nagy taps fogadta.