Korlátozták a bérnővéri rendszert, máris akadozik az ellátás
A Belügyminisztérium a bérnővéri rendszer teljes megszüntetését tervezte, de az komoly fennakadásokkal járt volna, így is van olyan kórház, ahol akadozik az ellátás – írja a 24.hu.
Újabb fontos, a betegellátást alapvetően érintő, sőt azt egyes helyeken megakasztó változást vezettek be január 1-jétől az egészségügyben: jelentősen módosult a nem főállású szakdolgozók alkalmazhatóságának szabálya. A kórházakban, elsősorban a szakdolgozói területen már évek óta küzdenek humánerőforrás-hiánnyal. Ezt a problémát átmeneti megoldásként a bérnővéri rendszerrel oldották meg az intézmények, vagyis úgy, hogy a főállású ápolók mellett külsős szakdolgozók érkeztek a betegágyak mellé, és segítettek be az ügyeleti sorok kiállításába.
Nem szűnik meg, de erősen visszaszorították a bérnővéri rendszert – magyarázta a 24.hu-nak Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) vezetője.
Soós hozzátette: az eredeti elképzelések szerint a rendszert teljesen megszüntette volna a Belügyminisztérium, ám végül csak a korlátozás mellett döntöttek. Ami nem meglepő, hiszen bérnővérek nélkül nem lehet felállítani ügyeleti vagy műszaki sort azokban a kórházakban, ahol nincs elég ápoló.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2017. május 2., 09:38
Itthon
2024. január 13., 12:18
Szerda este egy egészséges, alig pár órával korábban született csecsemőt tettek a szolnoki kórház babamentő inkubátorába.
Letöltendő
2024. január 13., 07:31
28 éves kismamát megcsászározták, ikreknek adott életet tavaly novemberben. Azonban a műtét után rosszul lett, intenzív osztályra került, majd másnap meghalt.
A tartós munkaerőhiánytól szenvedő kórházakban eddig csak úgy tudták fenntartani az ellátást, a műszakokra csak úgy tudták kiállítani a törvényileg előírt számú ápolói személyzetet, hogy bérnővéreket hívtak.
A bérnővéri gyakorlat tehát nem új jelenség a magyar egészségügyben: a 24.hu már 2018-ban arról írt, hogy egymilliárd forintért bérelt aneszteziológusokat és műtősöket a Péterfy kórház. A János kórházban viszont a napokban derült ki, hogy több ellátás is szünetel a II. kerületi betegek számára, a kórház hivatalos reakciója szerint azért, mert január 1-jétől betegbiztonsági okokból a munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül már nem biztosítható az ápolási képesség. Az intézmény honlapján fellelhető ötmillió forint feletti szerződések szerint szakdolgozói ellátásra, illetve munkaerő-kölcsönző céggel is vannak megkötött megállapodások, míg bérnővérek alkalmazására a kórház három céggel is szerződött az elmúlt években.
A kórházakat nem érte váratlanul a változás, ugyanis már 2023. január 1. óta hatályban van az a rendelkezés, amely szerint az egészségügyi szolgáltatók alaptevékenysége körében a munkaerő-kölcsönzés nem alkalmazható, és a felek ezekkel a szerződésekkel legkésőbb 2024. január 31-ig kötelesek elszámolni egymással.
A Szent János kórház hétvégi közleményéből kiderül, hogy az elmúlt egy évben próbálták is megoldani az ebből adódó munkaerőforrás-problémákat. Mint írták, „a szabályozásnak megfelelően intézményünk az elmúlt egy évben számos intézkedést hozott annak érdekében, hogy minél kevesebb vállalkozó és személyes közreműködő bevonásával szervezze meg a betegellátást, jelentősen csökkentettük a közreműködői óraszámot. A biztonságos betegellátás érdekében a belgyógyászati (kardiológia, diabetológia, gasztroenterológia) és a neurológia ellátások esetében végrehajtott átszervezés érintette az adott osztályok ágyszámait és területi ellátási kötelezettségeit. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ezek az osztályok «leállnak», hanem azt, hogy egy átmeneti időszakban ugyan csökkentett ágyszámmal és kisebb területi ellátási kötelezettséggel, de minden szakmában továbbra is biztosítják a betegellátást.”
Az egészségügyi szolgáltató cégek által kiközvetített szakdolgozók esetében külső munkavállaló kerül be a rendszerbe, vagyis valaki, aki nem főállásban dolgozik az intézményben, és ez mindig kockázatot hordoz magában. A Belügyminisztérium szándéka az, hogy elsősorban főállásúak dolgozzanak a kórházakban, mert ők azok, akik pontos helyismerettel rendelkeznek, tudják, mi hol van, milyen eszközök vannak, azok hogyan működnek, és ismerik az orvosokat. Vagyis főállású ápolókkal nagyobb a betegbiztonság, ráadásul ha külsőst kell beszervezni az ellátásba, az mindig bizonytalanabb: nagyobb a kockázata annak, hogy a bérnővér nem jön, vagy a következő nap másvalaki érkezik.
Ahhoz azonban, hogy a kormány szándékai teljesüljenek, és csak főállásában, vagyis az egészségügyi jogviszony keretei között dolgozzanak a szakdolgozók a kórházakban, több feltételnek is teljesülnie kell Soós Adrianna szerint.
Eddig a bérnővérkedést azért vállalták sokan, mert így több nettó jövedelemhez jutottak, és rugalmasabb volt a munkaidejük.
Soós Adrianna hozzátette, az elmúlt években ennek ellenére sokan választották inkább azt, hogy a bérnővérkedés helyett főállásban végezzék ápolói feladataikat, de ahhoz, hogy még többen döntsenek így, jobb feltételeket kell biztosítani: magasabb bért, rugalmasabb munkarendet – írja a lap.
(Kiemelt kép: János kórház bejárata. Fotó: KISBENEDEK ATTILA / AFP)
