Beletenyerelt: háborút okoz Orbán pénzéhsége?

Tegyük össze a két hírt és megtudhatjuk az azeri baltás gyilkos kiadásának valószínűsíthető okát. 2-3 milliárd euró, 2-3 éves futamidejű magyar államkötvény.

Az azeri-magyar barátság 2012 nyarán kezdett virágozni: Orbán Viktor júliusban Azerbajdzsánban szorosabb együttműködést szorgalmazott a Kaszpi-tenger térségével. Szijjártó Péter júliusban az azeri gazdaságfejlesztési miniszterrel tárgyalt kétnapos bakui látogatása során. Augusztus végén kiderült: azeri

olajmilliárdokra pályázika magyar kormány. A Figyelő információi szerint 2-3 milliárd euró értékű magyar államkötvényt vásárolna 2-3 éves futamidőre az olajban gazdag kaukázusi állam, a tervezett kötvénykibocsátás devizaneme minden bizonnyal azeri manat lenne.

Nyolc évig kérte Azerbajdzsán a gyilkos kiadatását, sikertelenül. Ám tegnap hirtelen mégis igent mondtak és villámgyorsan le is bonyolították a hazaszállítást. Bár a KIM szerint az azeri hatóságok azt közölték, folytatják az ítélet végrehajtását, az APA hírügynökség szerint Safarov máris kegyelmet kapott és szabadon engedték. Korábban több örmény civil szervezet is azt kérte, a magyar hatóságok ne adják ki a férfit.

Nemzetközi bonyodalmat okozott

Ahogy

tegnap megírtuk: a kiadatás miatt Örményország péntektől megszakította diplomáciai és minden egyéb hivatalos kapcsolatát Magyarországgal. Ezt maga Szerzs Szargszján örmény elnök jelentette be Jerevánban. Az örmény hadseregnél a legmagasabb készültséget rendelték el, a jereváni magyar konzulátusról letépték a zászlót.

– Hivatalosan bejelentem, hogy mától megszakítjuk diplomáciai kapcsolatainkat és minden hivatalos viszonyt Magyarországgal - jelentette be az örmény elnök a kaukázusi országban akkreditált ENSZ-tagállamok nagykövetei előtt - jelentette az Interfax hírügynökség, míg más hírügynökségek a kapcsolatok felfüggesztéséről írtak. Az orosz hírügynökség tudósításában utalt arra, hogy pénteken Azerbajdzsánba érkezett és elnöki kegyelemmel kiszabadult Ramil Sahib Safarov, aki mindeddig Magyarországon töltötte börtönbüntetését egy örmény katonatársa meggyilkolásáért. – Sem én, sem Örményország nem fogadja ezt el. Az örmény nép ezt nem bocsátja meg - fogalmazott Szerzs Szargszján az Interfax szerint.

Eduard Sarmazanov örmény parlamenti alelnök Safarov magyarországi elengedését kommentálva kijelentette: – Az, hogy a magyar hatóságok kiadták Azerbajdzsánnak a bűnöző Ramil Safarovot, minimum értetlenséget és felháborodást kelt, mert világos volt, hogy mi vár Azerbajdzsánban erre a gyilkosra. Ami pedig Aliyev elnöki kegyelmét illeti, ez újabb bizonyítéka annak, hogy Azerbajdzsánban állami szinten érvényesül az örmények iránti gyűlölet és a fasizmus politikája.

– Úgy vélem, hogy ez a megdöbbentő lépés, a gyilkos kegyelemben részesítése nem maradhat válasz nélkül, a nemzetközi közösségnek el kell ítélnie - szögezte le az örmény parlament alelnöke.

Obama is megszólalt

Az Egyesült Államok is reagált az esetre. A Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsa közölte: Barack Obama aggódik a Ramil Safarovnak adott azeri elnöki kegyelem miatt, s Washington arra kéri Budapestet, magyarázza meg, miért döntött úgy, hogy hazaengedi az azeri katonatisztet, akit Magyarországon egy örmény katonatiszt meggyilkolásáért ítéltek el.

"Obama elnököt mélységes aggodalommal töltötte el a mai bejelentés, miszerint Azerbajdzsán elnöke megkegyelmezett Ramil Safarovnak" - áll a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője, Tommy Vietor által kiadott közleményben.

"Tolmácsoljuk az azeri hatóságoknak a Safarovnak adott kegyelem miatti csalódottságunkat. Ez a cselekedet ellentétes a regionális feszültség csökkentése és a megbékélés érdekében tett erőfeszítésekkel" - hangsúlyozta a közlemény.

A Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője hozzátette, hogy Magyarországot is megkérték arra, magyarázza meg a Safarov hazaküldésével kapcsolatos döntését.

Közleményt adott ki pénteken az üggyel kapcsolatban Patrick Vetrell, az amerikai külügyminisztérium szóvivője is, aki úgy fogalmazott: "További részleteket várunk Magyarországtól azzal a döntéssel kapcsolatban, hogy Safarovot átengedte Azerbajdzsánnak".

A külügyi állásfoglalás is arról szólt, hogy az Egyesült Államokat aggasztja a kegyelem, amelyben az azeri elnök a Bakuba pénteken hazatérő katonatisztet részesítette. A dokumentum emlékeztetett arra, hogy Safarov életfogytig tartó szabadságvesztését töltötte Magyarországon, amiért 2004-ben, egy budapesti NATO-képzésen meggyilkolta Gurgen Margarjan örmény katonatisztet. Vetrell rámutatott, hogy az amerikai külügyi tárca magyarázatot vár Azerbajdzsántól, és elítél minden olyan lépést, amely szítja a térségbeli feszültséget.

Szapáry György washingtoni magyar nagykövet az MTI-nek elmondta, hogy péntek délután mintegy féltucatnyi örmény tüntető tiltakozott két órán át az amerikai fővárosban működő magyar diplomáciai képviselet előtt.

Népirtás is történt

Az azeri-örmény konfliktus hátteréhez tartozik, hogy 1988-ban polgárháborúba torkollottak az autonómiáját elvesztő Hegyi Karabah hovatartozása miatt kitört milliós tüntetések. Az örmények és az azeriek hadüzenet nélküli háborút folytattak egymással. Az etnikai tisztogatásnak és népirtásnak ezrek estek áldozatul, mire 1994-ben megszületett a tűzszünetről szóló megállapodás, és a vitatott területet Örményországhoz csatolták. A terület sorsának végleges rendezéséről azóta folynak sikertelen tárgyalások.