Bekeményítenek, ha Orbánék nem értenek a szép szóból
Amennyiben a kormány nem veszi figyelembe a legutóbbi, kérdőíves népszavazással kapcsolatos ajánlásait, a törvényben előírt 30 nap elteltével kötelezően tiltja meg az íveken szereplő személyes adatok kezelését. Ha a kormány e kötelezettségének sem tenne eleget, bíróság elé kerül az ügy – mondotta Jóri András adatvédelmi biztos külföldi újságíróknak.
Jóri kérdésekre válaszolva nyomatékosan megerősítette, hogy (ellentétben Szíjjártó Péter szóvivő állításaival, miszerint három konzultáció is volt és a biztosnak nem volt kifogása) vele, illetve hivatalával nem konzultáltak előzetesen a vitatott, nyolcmillió példányban szétküldött kérdőívről.
A történések sorrendje az alábbi volt: Gál András, a Közigazgatási és Igazságügyi minisztérium államtitkára május 2-án levélben jelezte a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának, hogy küldi a kérdőívet. Május 3-án a hivatal nyugtázta az igényt, közölve, hogy az ívet kiküldik. E hivatal munkatársai azonban csak május 5-én jelentkeztek az adatvédelmi biztosnál kérve az okmány – kötelező – bejegyzését. Az adatvédelmi biztos biztos e formai kérésnek az előírások alapján eleget tett, ugyanakkor erről május 10-én küldött levelében azt is jelezte: vizsgálni fogják az ív tartalmát és adott esetben ajánlásokat tesznek.
Ezt meg is tették, mivel az ív ellentétes bizonyos törvényi előírásokkal, az Alkotmánybíróság korábbi állásfoglalásaival. Az íven szereplő egyik vonalkód a postai kézbesítést szolgálja, a másik viszont a címzett személyes adatait tartalmazza, így alkalmas annak azonosítására, illetve hogy megállapítsák: visszaküldték-e az ívet és mikor.
A biztos ajánlása szerint ezeket az adatokat el kellett volna távolítani az ívekről, mielőtt azokat postázták. A törvény és az Európai Unió irányelvei szerint szerint ugyanis személyes adatokat csak akkor lehet kezelni, ha ez közérdeket jelent, ha törvény írja elő, illetve ha az illető ebbe beleegyezett. A kérdésre, mi lesz az ügy további sorsa, Jóri kijelentette: bízik a független magyar bíróságban és abban, hogy a várható perben egy éven belül ítélet születik.
Jóri András szerint a döntés, hogy a parlamenti biztosok helyett január 1-tól állami hatóság veszi át hatáskörüket, visszafelé tett lépést jelent a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság által kialakított, az európai színvonalnak megfelelő jogrendben. Az adatvédelem és az információszabadság ügyeinek szétválasztása helyes lépés – de nem helyeselhető a rendszer, amelyben a parlament helyett a miniszterelnök nevezi ki a jogvédő hatóság vezetőit, akiknél alapvető követelmény a függetlenség.
Jóri egyébként várható menesztése után nem kíván szerepet vállalni a politikában, visszatér ügyvédi gyakorlatához.
