Baráti értelmiségiek mentek neki Orbánnak és a Fidesz-kormánynak

A Professzorok Batthyány Köre konzervatív értelmiségieket tömörítő szervezet, amely az utóbbi években többször nyíltan kiállt a Fidesz-kormány politikája mellett. Tavaly ősszel például a kvótanépszavazáson való részvételre és nemmel szavazásra buzdítottak. Utóbbi miatt lépett ki a szervezetből két emblematikus tagja, Solymosi Frigyes és Ángyán József is. Mindketten azzal indokolták a kilépést, hogy az 1995-ben alapított értelmiségi kör az utóbbi években túlzottan szervilis lett a kormány irányába.

Az egyesület által közzétett dokumentumban óvatosan leszögezik, hogy pusztán jobbító szándékú kritikát fogalmaznak meg. Azt is hangsúlyozzák, hogy a kormánypártok nézeteikben és az ország jövőjére vonatkozó elképzeléseiket tekintve továbbra is közel állnak a Professzorok Batthyány Köréhez.

Az elemzésben ennek ellenére ilyen mondatok olvashatók: „A válságból a pénzügyi-gazdasági mutatók elérésére törekedve evickéltünk ki. A társadalom állapota, vagyis az emberek tudása, egészsége, műveltsége, alkotóereje háttérbe szorult, pedig ezek fontos feltételei nemcsak a társadalmi közérzetnek, hanem a sikeres gazdaságnak is. Az államháztartás helyzetének rendezéséért nagy árat fizettünk, és kérdés, hogy azoktól a területektől vontuk-e el a pénzt, amelyektől legcélszerűbb volt.”

A Gazdaság és életszínvonal című részben csak úgy sorjáznak az egyes alrendszerek helyzetét sirató mondatok:

„Az egészségügyre, a közoktatásra, a felsőoktatásra, a kutatásra és fejlesztésre fordított kiadásaink a rendszerváltás óta és ma is elmaradnak a hasonló országokéhoz képest, sőt az egészségügyi és az oktatási kiadások még a nemzeti össztermékhez képest is csökkentek.”

„1993-ban a gyógyító és megelőző ráfordítások aránya a GDP-ből 3,5%-ot tett ki. 2014-re ez az arány 3%-ra csökkent, és nagyrészt az egészségbiztosító által a jövedelmekből és a munkáltatótól levont hozzájárulás fedezi.”

„Az egészségügyi bérek a nemzetgazdasági átlagnak mindössze a 86%-a körül vannak. Nem csoda, hogy az egészségügyben legnagyobb az elvándorlás.”

„Az oktatási kiadások a GDP 4%-át teszik ki; az EU átlaga 5,3%. A rendszerváltáskor ez az adat 6% körül volt. A csökkenés 11%-a 2008––2010 közé esik, további 13%-a pedig 2010––2012-re.”

A dokumentum nyolc nagyobb területen – mint például a kormányzás, a jogalkotás és a korrupció – összegzi a tapasztalatokat, és a professzorok nem fukarkodnak a bírálatokkal:

• „Egyes viharos sebességgel elfogadott jogszabályok azt a gyanút ébresztik, hogy nem az egész közösség, hanem csupán egy szűk csoport érdekeit juttatják érvényre.”


• „A „királyi televízió” hírszerkesztésének kínálata igencsak szűkös, s ezt bőbeszédűséggel próbálják ellensúlyozni.”

A Klik bevezetéséről azt írják, „látni kellett volna, hogy működésképtelen. Erőből vittek át az érdekeltek többsége által ellenzett jogszabályokat.” Azt is hozzáteszik, hogy a tanárok és a diákok tiltakozó mozgalma jogos követelésekkel állt elő.

A korrupcióról szóló részben szigorúan nevek említése nélkül ilyen mondatok olvashatók:

„A hatalmon levőknek, rokonaiknak és kegyeltjeiknek nem lenne szabad kiváltságokat élvezniük. ”

„Visszatetszést kelt az állampolgárokban a kormányzati tisztségek szaporodása, egyes nagyvállalkozók befolyásának növekedése és az olykor tetten érhető hatalmi arrogancia.”

„A korrupciós vádaskodások hatására sajnos még keresztény-nemzeti körökben is megrendült a bizalom a hatalmon lévőkkel szemben.”

Az elemzésben egyébként úgy vélekednek, hogy a társadalom többsége elismeri a kormány eredményeit, „de ez a többség egyre apad”.

A Professzorok Batthyány Körének teljes elemzése itt olvasható.