Több mint 223 ezer nő él bántalmazó kapcsolatban Magyarországon, évente mégis csak egy-két ezer távoltartást rendelnek el
A távoltartás 72 órás, illetve 60 napos maximális ideje túlzottan kevés, nem alkalmas arra, hogy egy akár évek óta bántalmazó férfival együtt élő nő összeszedje magát, tájékozódjon a jogi lehetőségeiről, és eljárásokat kezdeményezzen. Azokban az országokban, amelyekben jól működik ez a jogintézmény, ennél sokkal hosszabb, akár években mérhető ideig részesülnek az áldozatok állami védelemben – hívja fel a figyelmet három nőjogi szervezet szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.
A NANE Egyesület, a Patent Egyesület és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség a ma tíz éve, 2009. október 1-jén hatályba lépett törvény kapcsán azt hangsúlyozza, hogy a távoltartásról szóló törvény, illetve a távoltartás gyakorlata nem alkalmas arra, hogy hatékony segítséget nyújtson az áldozatok számára a hozzátartozók közötti erőszak esetén.
„Reprezentatív kutatási adatokból tudjuk, hogy Magyarországon jelenleg több mint 223 ezer nő él olyan kapcsolatban, ahol partnere fizikailag és vagy/szexuálisan bántalmazza. Ehhez képest évente körülbelül 2–3000 ideiglenes megelőző távoltartással és megelőző távoltartással kapcsolatos ügy van”
– áll a közleményben.
A szervezetek azt írják, hogy az eleve kirívóan alacsony ügyszám az elmúlt öt évben még tovább csökkent.
A rendőrség által elrendelt ideiglenes megelőző távoltartások száma például 2014-ben 1792-volt, 2018-ban pedig már csak 1050. Ez majdnem 60 százalékos visszaesést jelent.
A bíróság által elrendelhető megelőző távoltartással kapcsolatos ügyek száma is jelentősen csökkent az elmúlt években.
A 2009. évi LXXII. törvény alapján a távoltartás átmenetileg korlátozza a bántalmazó tartózkodási szabadságát, a tartózkodási hely szabad megválasztásának jogát, szülői felügyeleti jogát, valamint gyermekével való kapcsolattartási jogát. A távoltartás hatálya alatt köteles magát távol tartani a sértettől, és a sértett személy életvitelszerű tartózkodására szolgáló ingatlanától. A korlátozás célja az, hogy a bántalmazó a bizonyítást ne akadályozhassa, illetve ne követhessen el bűnismétlést.
A jogvédők leszögezik, hogy a törvény nem biztosít védelmet minden lehetséges áldozat számára. Például az élettársnak nem minősülő intim partnerek vagy volt partnerek, illetve az elutasított udvarlók által elkövetett bántalmazás esetén nem alkalmazható. Annak ellenére, hogy több olyan bűncselekmény történt, ahol barátnőjét, vagy volt barátnőjét ölte meg az elkövető.
A három szervezet szerint több oka is van az alacsony ügyszámnak. Meglátásuk szerint gyakran előfordul, hogy a rendőrség és a bíróság semmiféle információt nem ad a távoltartásról. Az pedig nagyon ritka, hogy a távoltartást nem a bántalmazott kezdeményezi, noha a jogszabály erre lehetőséget biztosít a hozzátartozók számára, illetve a gyámügyi és gyermekvédelmi, egészségügyi és oktatási intézményeknek is.
A távoltartás betartatása is problémás. Így fordulhatott elő, hogy több halálos kimenetelű családon belüli erőszakos ügyben a bántalmazó a távoltartás hatálya alatt követte el a cselekményt.
A jogvédők ezért úgy látják, hogy a családon belüli erőszakkal szemben a távoltartás önmagában nem elég. Átfogó, szakszerű állami fellépést, és a jogi szabályozás szigorítását sürgetik.
