A mentősök családjaitól és a rászoruló gyerekektől is elvenné a nyaralási lehetőséget a kormány

A Nagy Márton vezette Gazdaságfejlesztési Minisztérium 74 darab értékes állami ingatlan – köztük Balaton-parti üdülők és a Stefánia-palota – eladására készül – írja a Válasz egy, a nyilvánosság kizárásával készült minisztériumi munkaanyagra hivatkozva. 

2023. június 29., 19:47

Szerző:

Nagy arányú állami vagyonkiárusításra készül a kormány – írja a Válasz egy, a birtokába került dokumentumra hivatkozva. A lap emlékeztet rá, hogy a 2024-es költségvetést megalapozó javaslatcsomagban, a nemzeti vagyonról szóló törvény tervezett módosítása Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert bízta meg azzal a feladattal, hogy rendeletben kijelölje, melyek azok az ingatlanok, amelyeket a közeljövőben el kell adni. Mint írják, a korábbinál magasabb, 32,7 milliárd forintos bevételt várnak az ingatlankiárusításból, miközben az idei költségvetésben ilyen forrásból még csak 7,5 milliárd szerepelt.

A Válasznak most a birtokába került egy olyan előterjesztés, amely a Gazdaságfejlesztési Minisztériumban készült 2023 májusában – vagyis még a törvényjavaslat benyújtása előtt –, és egy 74 tételből álló mellékletet tartalmaz az eladásra javasolt ingatlanokról. A dokumentum munkaanyagnak tekinthető, fejlécén szerepel, hogy

az előterjesztést a kormány még nem tárgyalta meg, Nagy Márton miniszter azonban már jóváhagyta.

A lap szerint ez azt jelenti, hogy a végleges lista ennél szűkebb is lehet, hiszen még mindegyik érintett állami szerv és minisztérium lobbizhat a kormánynál, hogy az ingatlanjait megmentse, ugyanakkor rávilágít arra, hogy melyek lehetnek konkrétan azok az ingatlanok, amelyek eladására a kormány rászánta magát.

A 74 tételből álló listában döntően kétféle ingatlan található:

a kiemelkedő értékű, vízparti vagy partközeli állami üdülők a Balaton és a Velencei-tó mellett, amelyek mindeddig megúszták a privatizációt, mert olyan „rendíthetetlen” állami szervekhez tartoznak, mint a rendőrség, a NAV, a BVOP, az Országos Mentőszolgálat, a Katasztrófavédelem vagy a honvédség.

A hasonló jellegű vállalati üdülők mára nagyrészt eltűntek, de ezekben az ingatlanokban az állam saját alkalmazottainak továbbra is kedvezményes üdülési lehetőséget biztosít, szép helyen, viszonylag olcsón. A pénzügyőri, rendőri, bv-s munka vonzerejéhez nyilván hozzátartozik, hogy a fizetésen túl ilyen lehetőségek is vannak, vagy legalábbis voltak eddig – írja a lap, amely külön felhívja a figyelmet a tervezett eladás indoklására:

„az alap-, vagy közfeladat ellátáshoz való szükségességük nem kellően konkrétan alátámasztott (az üdültetés, rendezvények, értekezletek megtartása nem tartozik a magyar állam által ellátandó közfeladat körébe), továbbá ezen ingatlanok jelentős értékesítési potenciállal bírnak, ezért az azt használó szerv vagy szervezet tevékenysége vélhetően más, kevésbé frekventált ingatlanban is megvalósítható”

Ezek az ingatlanok várhatóan kapósak lesznek, hiszen a Balatonnál ingatlanfejlesztési konjunktúra van – írja a lap –, ugyanis lakópark építésére alkalmas, ma még alacsony beépítettségű, nagy kiterjedésű, jó fekvésű telkekből pedig egyre kevesebb van.

A legértékesebbek közül példaként említhetjük a volt közutas üdülőt Balatonföldváron vagy mentősök üdülőjét Balatonszemesen, közvetlenül a szabadstrand mellett. A legnagyobb falat viszont a legendás balatonkenesei Honvéd Üdülő lehet: bár nehéz elhinni, hogy ezt a hadsereg elengedné, ha mégis bent maradna az eladásra szánt ingatlanok körében, akkor a közeli Aligához hasonló óriásberuházásra nyílik a területen lehetőség.

A másik csoportba a kisebb üdülőtelepeken lévő, kisebb jelentőségű üdülőházak tartoznak. Akad köztük olyan, amely oktatási intézmény vagy tankerület kezelésében áll, mások megint csak az említett állami szervezeteknél vannak. Ezek a kisebb értékű ingatlanok például Mátrafüreden, Sástón, a Szelidi-tónál, Hajdúszoboszlón, Bükkszentkereszten találhatók; vélhetően elhanyagolhatóan csekély összeg fog befolyni az eladásukból, de kicsit rosszabb lesz azok élete, akik eddig dolgozóként itt üdülhettek.

Külön említést érdemel, hogy a minisztérium eladná az ELTE balatonfüredi és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem balatonkenesei és balatonlellei üdülőjét is. Ugyancsak eladná a tárca a Magyar Állami Operaház balatonalmádi és a székesfehérvári Szent György Kórház siófoki üdülőtelepét.

Egészen megdöbbentő módon a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság üdülői közül is többet értékesíteni kellene: a balatonlellei SzGyF-tábor, a bogácsi, sarudi, zamárdi, balatonkenesei üdülők, a zamárdi SzGyF-strand mindeddig döntően gyerekcsapatok turnusos üdültetését szolgálta, és ezek az ingatlanok a szervezet alapfeladatának ellátását szolgálják

– írja a Válasz. 

Az értékesítésre kijelölt ingatlanok közt néhány budapesti is található, ezek közül a legmegdöbbentőbb a Stefánia úti Honvéd Kulturális Központ épülete, amelynek régi része, az egykori Park-Club századfordulós épülete Budapest egyik legelegánsabb történelmi palotája. Két fővárosi sporttelep is van a listában, az egyik az ELTE Mohai úti, a másik a NAV pasaréti ingatlana, mindkettő nagyon értékes, beépítetlen, szabadidős célokat szolgáló zöld terület a főváros legfelkapottabb környékein. Bekerült a listába a NAV Királyok útja 319. szám alatti üdülője és oktatási központja a Duna-parton, a Rómaitól északra, amihez hatalmas zöldterületület tartozik – a környéken zajló építkezések alapján ez is kiemelkedően értékes lehet a lakóparkos ingatlanfejlesztők számára.

A kedvezményes üdülési lehetőségek hozzájárulnak a közszféra vonzerejéhez, más esetekben pedig gyereküdültetést, szabadidős sportolást biztosítanak olyan helyszíneken, ahol ezáltal zöldebb, környezetbarát területhasználat maradhatott fenn. A vagyonértékesítés igazi nyertese nem az eladó állam lenne, amely költségvetési gondjait 32 milliárdból nyilvánvalóan nem fogja tudni megoldani. A nyertesek a vevők lesznek. Ők eddig megszerezhetetlen, nagy értékű ingatlanokhoz jutnának hozzá vélhetőleg erősen nyomott áron – értékeli a birtokába került dokumentumból kiolvasható tervek társadalmi hatását a lap. 

(Kiemelt képünk: Fiatalok rózsaszínű felfújható flamingóval mennek a Balaton-partra Balatonkenesén 2020. augusztus 3-án. Fotó: Michal Fludra / NurPhoto via AFP)

Hétfő óta Magyarország látja el az Európai Unió Tanácsának soros elnökségével járó feladatokat, aminek jegyében Orbán Viktor hiperaktívvá vált a diplomácia terén. Ez a túlbuzgóság ugyanakkor nem vált ki osztatlan sikert a testület tagjai körében.