Népszavaztatni akar a balatoni szabadstrandokról az MSZP

2020. július 23., 15:59

Szerző:

A természetes tavakkal, köztük a Balatonnal összefüggésben kezdeményez népszavazást az MSZP három kérdésben - jelentette be az ellenzéki párt országos választmányának elnöke csütörtökön Fonyódon.

Kunhalmi Ágnes az MSZP Facebook-oldalán követhető tájékoztatón azt mondta, 2010-ben indult, majd 2016-ban felgyorsult az a folyamat, hogy "az új tőkés burzsoázia,

a fideszes oligarchák" elkezdték felvásárolni és "lenyúlni" az egész Balaton-partot,

de több más tónál is megfigyelhető ez a folyamat.

Hozzátette: a Balaton közös nemzeti kincs, eddig mindenki eljutott annak partjára, de most már egyre inkább az a tendencia, hogy "a kispénzű emberek" kiszorulnak a balatoni pihenőhelyekről.

Strandolók a Balatonnál Strandolók a Balatonnál
Fotó: Mohai Balázs

Az ellenzéki politikus ismertette kérdéseiket:

  • Egyetért-e ön azzal, hogy a természetes tavak melletti, köztulajdonban álló strandokra történő belépésért ne kelljen belépődíjat fizetni?     
  • Egyetért-e ön azzal, hogy az Országgyűlés a természetes tavak melletti köztulajdonban álló strandokra a 2020. augusztus 1-jén fennálló állapothoz képest építési és változtatási tilalmat rendeljen el?
  • Egyetért-e ön azzal, hogy az Országgyűlés a természetes tavak melletti köztulajdonban álló strandokra elidegenítési és változtatási tilalmat rendeljen el?

14:19

Egyre mélyebbre kell nyúlni a pénztárcába, ha valaki a Balaton partján strandolna. Az idei szezonra a fizetős strandok többsége emelte a belépőjegyek árát: a felnőtteknek átlagosan 13, a gyerekeknek pedig 16%-kal kell többet fizetniük tavalyhoz képest.

14:16

Parajd térségében továbbra is törékeny az egyensúly a sóbányát elárasztó víz miatt. A nemzetközi szakértők szerint a kiszivattyúzás csak a Korond-patak elterelése után kezdődhet el, a jelenlegi helyzet pedig továbbra is komoly bizonytalanságot jelent.

12:27

A magyar nyugdíjas társadalom egyre élesebben érzi, hogy leszakad a dolgozóktól. A nyugdíj vásárlóereje évről évre csökken, miközben a bérek gyorsabban nőnek, mint az infláció. A jelenlegi rendszer nem kompenzálja megfelelően az egykori munkát és a megélhetési költségek változását sem.