Bajnai: A magyar külpolitikában szembekerül a nemzeti és a hatalmi érdek

Az Együtt-PM szövetség vezetője a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítványnak a magyar külpolitika 2012-es teljesítményét értékelő budapesti rendezvényén kedden kijelentette: „amikor Brüsszelben a magyar kormány úgymond szabadságharcot folytat, akkor valójában nem a magyarok szabadságáért küzd, hanem azért, hogy itthon bármit szabadon megtehessen a magyarokkal”.

A politikus úgy látja, „a nemzeti érdeknek álcázott hatalmi érdek” az oka annak, hogy a kormány alkupozícióját, érdekérvényesítő képességét olyan ügyekre vesztegette, mint a bírák korai nyugdíjazása, a jegybank korábbi elnöke ellen folytatott támadások, az Alkotmánybíróság jogkörének csorbítása. Azt mondta, ezek az ügyek nem a nemzet érdeket szolgálták, és az így elfecsérelt érdekérvényesítő képesség, erkölcsi és politikai tőke károsan hatott azokra a kérdésekre, ahol valóban nemzeti érdeket kellett volna képviselni. Ezért kap az ország kevesebb uniós forrást a következő költségvetési időszakban – vélekedett.

Bajnai Gordon szerint nehéz helyzetben van a külpolitika szakapparátusa, hiszen „rendszeren tulajdonképpen egy hazugságot kell képviselniük, a nemzeti érdeknek kell beállítaniuk azokat a belpolitikai hatalmi érdekeket, harcokat, amelyeket a kormány hatalmának stabilizálásáért és fenntartásáért folytat”.

Úgy vélte, a nemzeti érdekek képviseletére tartósan csak olyan ország képes, amely gazdaságilag erős és kiszámítható partner a nemzetközi kapcsolatokban, és Magyarország egyik kritériumnak sem felel meg. Az országból menekül a munkahelyteremtő tőke, menekülnek a munkavállalók, az adósság nem csökkent érdemben az elmúlt négy évben, és a növekedés lényegében megállt – sorolta.

„A magyar külpolitika elvesztette az érték- és erkölcsi orientációját” – jelentette ki, hozzátéve, ma a világ „csodálkozva nézi”, hogy Magyarország rendszeresen lép fel olyan érdekek képviseletében, amelyek szemben állnak a transzatlanti, nyugati demokráciák értékvilágával.

Bajnai Gordon értékelése szerint sokat romlott Magyarország érdekérvényesítő képessége a határon túli magyarok estében is. A kormány szerinte tudatosan olyan nemzetpolitikát folytat, amely megpróbálja megosztani a közösségeiket, és Budapestről próbál diktálni nekik, hogy mit kellene tenniük.

A politikus szerint a jövőbeli magyar külpolitikában világossá kell tenni, hogy a nemzeti érdekek képviselete mindig elsőbbséget élvez, de azt „kiszámíthatóan és a számunkra természetes euroatlanti értékközösség részeként fogjuk megtenni” – fogalmazott.

Hangsúlyozta: 2014-ben Magyarországnak külpolitikai offenzívát kell indítania annak bizonyítására, hogy kiszámítható, megbízható szövetséges, és nem keveri össze a nemzeti érdekeket a belpolitikai hatalmi érdekekkel.

Balázs Péter volt külügyminiszter a magyar külpolitika teljesítményéről azt mondta, hogy „a nebuló nem bukott meg, de nem is vizsgázott kitűnően”, nagyon vegyes a kép.

Az eredmények közé sorolta, hogy Magyarország „viszonylag jól bánt a szomszédsággal”, és elismeréssel szólt a visegrádi négyek együttműködéséről, a NATO-beli szerepvállalásról, valamint az energiapolitikai erőfeszítésekről. A negatívumok közé sorolta az EU-val kapcsolatos ügyeket, és meglátása szerint a keleti nyitás nem hozott áttörést, a legnagyobb kudarcnak pedig az azeri gyilkos átadását nevezte – írja az MTI.

Az alapítvány először készítette el Magyarország külkapcsolati „bizonyítványát”, amelyet mintegy 40 szakértő állított össze a magyar külpolitika 2012-es teljesítményéről. Az értékelésben hangsúlyozták: a magyar külpolitika a tavalyi évben „felemásan teljesített, összességében követő, reagáló, gyakran védekező, sőt olykor zsarolható pozícióban volt”.

Az eseményen kiadott közleményben felidézték, hogy Orbán Viktort 2012-ben az ország „szövetségi rendszerén belül” csak Németországban, Ausztriában, Szlovéniában és Litvániában fogadták, azon kívül pedig Ukrajnában, Albániában, Grúziában, Kazahsztánban és Azerbajdzsánban tett látogatást. Budapesten egyetlen nyugat-európai kormányfő fordult meg 2012-ben, az ír miniszterelnök. „Az összkép egy ki nem mondott, de a gyakorlatban alkalmazott bojkott benyomását kelti Orbán személyével szemben” – fogalmaztak.

Az értékelés szerint a magyar-német kapcsolatokat tavaly nem sikerült javítani, a német beruházások csökkentek, és a magyar kormány többször kiváltotta Németország kritikáját. Hozzátették: a kormány a Nagy-Britanniához fűződő kapcsolatait igyekezett a saját pártpolitikai céljaira kihasználni, „mintegy ellensúlyt remélve attól az unióval szemben”. A magyar-amerikai kapcsolatokban a hivatalos magyar külpolitikai stratégia szilárd érték- és érdekközösséget, szoros szövetségesi viszonyt irányoz elő, ugyanakkor a magyar kormány „demokrácia-, jogállamiság- és piacgazdaság-ellenes lépései” befolyásolták az amerikai nyitottságot, együttműködési készséget – fogalmaztak.