„Az orbáni modell a hatalommal való legalizált visszaélés”

Az Orbán-jelenség címmel közölt írást a Der Standard című osztrák liberális lap. A cikk szerzője, Paul Lendvai úgy látja, hogy a „kicsi Orbánok”, vagyis Robert Fico és Viktor Ponta megbabonázva és irigykedve nézi, ahogyan egy nacionalista, populista és alapjaiban Európa-ellenes politika diadalmas győzelmét ünnepli a korrupt és szétszabdalt baloldal, valamint a szélsőjobb felett. Az ismert publicista kijelenti, Orbán Viktor azon kevés „nagy tehetségű” hatalmi politikus közé tartozik, aki két vereség után „sem dobja be a törölközőt”, hanem a személyes és politikai kudarcból rögtön levonja a konzekvenciát. Lendvai Wolfgang Müller osztrák kultúratudóst idézi, aki szerint az „orbáni modell a hatalommal való legalizált visszaélés”, amely nemcsak a magyarok jövőjére, hanem egész Európára veszélyt jelent.

A Wiener Zeitung című osztrák lapban reagált Szalay-Bobrovniczky Vince bécsi magyar nagykövet az ugyanitt április 9-én megjelent, a magyar választásról szóló Milyen veszélyes Orbán című írásra. „Április 6-án demokratikus választások zajlottak Magyarországon, ezért megmagyarázhatatlan, hogy a szerző miért jellemzi Orbán Viktort a demokrácia ellenségének” – írja vendégkommentárjában Szalay-Bobrovniczky Vince. A nagykövet szerint úgy tűnik, mintha a szerző nem tartaná sokra a parlamenti választás demokratikus rendszerét, vagy alapvető ellenérzése lenne a magyarokkal szemben, különben nem hagyná figyelmen kívül a nyilvánvaló népakaratot. „A tények és a magyarországi viszonyok alapján párhuzamot állítani a Horthy-rendszerrel és célozni a magyarországi zsidók deportálására nemcsak megalapozatlan, hanem sértő is” – szögezi le. Nem igaz az a megállapítás sem, hogy Magyarországon erős az antiszemitizmus, éppen ellenkezőleg: Budapest jelenleg zsidó reneszánszát éli, ahol Európa egyik legnagyobb zsidó közössége békében és félelem nélkül él – írja a bécsi magyar nagykövet. A gazdasági adatok ismertetése után azzal zárja cikkét, hogy a választók méltányolták a kormány kétségtelenül sikeres gazdaságpolitikai irányvonalát, s Orbán Viktornak újabb erős felhatalmazást adtak a kormányzásra.

A Fidesz úgy alakította át a magyar választási rendszert, hogy az megfeleljen a párt érdekeinek és bebiztosítsa győzelmét – állítja Jan Smíd alkotmányjoggal foglalkozó egyetemi tanár a Lidové Noviny című cseh konzervatív napilapban kedden közölt elemzésében.

„Orbán Viktort ma két nagyarányú választási győzelme alapján Közép-Európa legsikeresebb politikusának tartják. Ahogy azonban gyakran lenni szokott, sikereit nem csak képességeinek, hanem más körülményeknek is köszönheti” – írja a szerző.

Rámutat: a választási rendszerrel való manipulációk a világban gyakoriak, mert a politika befolyásolásának ez a leghatékonyabb módszere. „Európa demokratikus részén most Orbán Viktor a legfőbb gyanúsított” – állítja Smíd. Az eddigi magyar választási rendszer – írja a szerző – annyira bonyolult volt, hogy vitán felül érett volt a változásokra.

„Minden jel arra mutat, hogy a módosításokkal a Fidesz népszerűsége további csökkenése esetében is hosszú távon bebiztosította magának a parlamenti többséget. Így a magyar választás egyetlen jó híre az, hogy az új rendszer nagyon nem felel meg a radikális Jobbiknak, amely a 20,5 százalékért az aritmetikailag neki kijáró 41 mandátum helyett csak 23 mandátumot szerzett. A magyar választási szabályok összes többi aspektusa azonban úgy fest, mintha azt Orbán a saját pártja számára készítette volna” – zárja eszmefuttatását Smíd.

A magyarországi parlamenti választás eredményei és a Fidesz győzelme kapcsán a pozsonyi Pravda kedden arról írt, hogy Csehország kivételével Közép-Európa országaira egyre inkább az jellemző, hogy erős egypárti kormányzatok mellett teszik le a voksukat – írja az MTI.

A választás megerősítette a Fidesz dominanciáját – szögezte le a független napilapban kedden megjelent, Depolitizált demokrácia című elemzésében Juraj Marušiak politológus, aki szerint Orbán Viktor sikere annak is betudható, hogy a baloldali ellenzék nem tudta meggyőzni a választókat arról, hogy alternatív lehetőség lenne a Fidesz elnökével szemben.

Marušiak szerint Magyarországon a balközép ellenzéki blokk veresége rámutatott a „posztkommunista baloldal” folytatódó „marginalizációjára”, és „továbbrajzolta” azt a közép-európai trendet, mely szerint Csehország kivételével a visegrádi országok (választói) az erős egypárti kormányzatokhoz vonzódnak. Rámutat: igaz ez Szlovákiára és Lengyelországra is.

Megjegyzi: a gyakorlati politikában a kormánypártok mindhárom ország esetében egyre kevésbé hangoztatják programjukat és ideológiájukat, ehelyett inkább „erőteljesen személyesített csoportosulásokká” alakulnak át. Hozzáteszi: ezt a választók elfogadják, mivel belefáradtak az állandósult reformokba, a válságba a demokrácia fogalmának folyamatos kiüresedésébe, a korrupcióba, de legfőképpen a közügyek „neoliberális depolitizálásába”.