Az Orbán-kormány védi a keresztényeket, kivéve, ha az azeri baltás gyilkos áldozatáról van szó
A külgazdasági és külügyminiszter az ATV Egyenes Beszéd című műsorának adott telefoninterjút csütörtök este. arról a keresztről beszélt, amelyet a franciaországi kisvárosban, Ploërmelben távolítanak el egy II. János Pál pápa szobráról, és amelyet Magyarország költséget nem kímélve szeretne megszerezni. A ploërmeli szoborról eltávolított keresztet egy budaörsi iskola fogadná be, Szijjártó Péter pedig ennek kapcsán hosszú fejtegetésbe merült arról, hogy „borzasztó hazugnak és képmutatónak” tartja a jelképek eltávolítását és általában azt. ami ma Európában folyik a kereszténység ellen, amire Krug Emília műsorvezető, a 168 Óra szerkesztője felvetette, csendben is lehetett volna segíteni ahelyett, hogy az Orbán-kormány politikai szintre, nagyköveti szintre emeli a kérdést. A tárcavezető már erre is meglehetős ingerültséggel reagált, ami viszont végleg kivágta nála a biztosítékot, az Krug Emília következő felvetése volt, vagyis hogy az Orbán-kormány empátiája látványosan kihagyott egy keresztény áldozattal szemben, mégpedig akkor, amikor 2012-ben átadta Azerbajdzsánnak Gurgen Margarjan örmény katonatiszt gyilkosát, az azeri baltás gyilkos Ramil Safarovot. A párbeszédből szó szerint idézünk:
KE: Akkor nem volt ennyire fontos a keresztény értékrend védelme?
SZP: Nem pontosan értem a szándékát, egymással abszolút nem összefüggő kérdések összekeverésében. Az említett azerbajdzsáni állampolgár kiadása a nemzetközi jogszabályoknak megfelelően történt.
Szijjártó Péter október 30-án.a Vallási és kulturális pluralizmus, békés egymás mellett élés a Közel-Keleten című athéni konferenciánKE: Azzal a feltétellel, hogy a hazájában letölti a büntetését, miközben pontosan tudták, hogy szabadon fogják engedni és nemzeti hősként fogják ünnepelni.
SZP: Ne haragudjon, szerkesztő asszony, olyan dolgokkal vádol minket, aminek a súlyát nem tudom pontosan, hogy érzi-e.
KE: De ezek tények.
SZP: Nem, nem tények, ne haragudjon! Visszautasítom, fel vagyok háborodva. Ön olyan dologgal vádolja a korábbi magyar kormányt, amely szerint előre megfontolt szándékkal egy bűnelkövető személyt úgy adott volna ki egy másik országnak, hogy az volt a szándéka, hogy őt ott engedjék szabadon.
- KE: Ja, nem azt mondtam, hogy az volt a szándéka, de egy pici külpolitikai tájékozottsággal lehetett tudni, hogy ez fog történni.
- Szijjártó Péter: Ezt tetszett mondani, ezt tetszett mondani, ezt tetszett mondani, és ezt határozottan vissza kell, hogy utasítsam.
KE: Külpolitikailag lehetett tudni, hogy ez fog történni. Merthogy hősként ünnepelték azért, amit tett.
SZP: Nem lehetett tudni, mert ez egy nemzetközi jogi kérdés. Akkoriban a magyar kormány mindent a nemzetközi jog előírásainak megfelelően hajtott végre, minden, a vonatkozó nemzetközi jogszabályokban előírt elővigyázatossági lépést megtett. A nemzetközi jogszabályok megsértése nem magyar, hanem azerbajdzsáni oldalon történt meg, amelyért akkor tiltakoztunk is. Nem pontosan értem persze, hogy ennek mi köze van ahhoz, hogy Európában a kereszténységet elképesztő módon támadják.
KE: Az örmények a legősibb keresztény nemzet Európában, akkor nem volt olyan fontos a védelme a kereszténységnek.
SZP: A kereszténység védelme mindig is a rendkívül fontos kérdés, most is, éppen ezért nem fogadjuk el, hogy a XXI. század Európájában a vallásszabadság mindenkire vonatkozzon, kivéve a keresztényekre. Soha nem fogjuk elfogadni azt, hogy bármilyen keresztény jelképet bármilyen közterületről vagy magánterületről el kelljen távolítani Európa bármely országában.
Szijjártó Péter azt nem árulta el, hogy az Orbán-kormánynak mi köze van az Európa bármely országában magánterületen lévő keresztény jelképekhez, és műsorvezetői kérdésre azt sem tudta megmondani, hogy a budaörsi iskolába mikor juthat el a II. János Pál szobráról eltávolított kereszt.
Ami Ramil Safarovot illeti, őt Magyarország 2013 augusztusában adta át Azerbajdzsánnak, hogy a hazájában töltse le azt az életfogytiglant, amelyre Magyarországon ítélték. Az azeri hadsereg őrnagya 2004-ben Budapesten a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen előre megfontolt szándékkal meggyilkolta – egy baltával lefejezte – örmény tiszttársát, Gurgen Margarjant. Egy NATO által szervezett angol tanfolyamon voltak itt. 2014-ben az azeri sajtó azt írta, hogy az átadásról a a legmagasabb szinten, egy éven át tartó tárgyalások nyomán állapodtak meg, és bár az Orbán-kormány eleinte húzódozott a dologtól, Ilham Aliyev azeri elnöknek végül sikerült meggyőznie a magyar miniszterelnököt. Hogy mivel, azt azóta sem tudni, de az azeriek valószínűleg átverték a magyarokat, Ramil Safarovot ugyanis a visszatérése után azonnal amnesztiát, lakást és életjáradékot kapott. Az ügyben az Orbán-kormány azzal védekezett, amivel most Szijjártó Péter is, vagyis hogy az átadáskor transzparensen, mindenben a nemzetközi jognak megfelelően jártak el, Örményország viszont ennek ellenére megszakította a diplomáciai kapcsolatot Magyarországgal.
A Safarov-ügynek van egy másik kellemetlen mellékzöngéje is az Orbán-kormány számára, nemrég ugyanis kiderült, hogy az azeri baltás gyilkos átadása előtti és utáni időszakban több mint hétmillió dollárt utaltak át egy MKB-s számlára, valószínűleg az Azeri Pénzmosoda művésznéven ismert pénzmosási és befolyásolási kísérlet keretében. Az utalások egy hónappal azután kezdődtek, hogy 2012 júniusában Yakub Eyyubov azeri miniszterelnök-helyettes Bakuban fogadta Orbán Viktort, és csaknem egy évvel később fejeződtek be. Ramil Safarovot Magyarország 2012 augusztusában adta át Azerbajdzsánnak. Szijjártó Péter korábban úgy nyilatkozott, hogy „sumák”, aki a pénzt összeköti az azeri baltás gyilkossal.
A keresztet egy több mint tízéves jogvita nyomán kell eltávolítani a néhai lengyel pápa, a II. János Pál néven regnáló Karol Wojtyla 7,5 méteres ploërmeli szoborkompozíciójáról, az erről szóló államtanácsi döntés szerint ugyanis a kereszt elhelyezése egy köztéren sérti az állam és egyház szétválasztásáról szóló 1905-ös törvényt. Magyarország egyébként csak utánérzésként pályázik a keresztre, a Franciaország és Lengyelország között kitört diplomácia botrányban Beata Szydlo lengyel kormányfő már jelezte, hogy országa kész befogadni az egész szoborkompozíciót, hogy megmentse a francia „cenzúrától”.
