Az Orbán-kormány több ezer ukránt telepített Magyarországra, 450 millió forintot költöttek 5000 munkavállalóra
A napokban publikálta a Eurostat a külföldi, vagyis az EU-n kívüli vendégmunkásokról szóló statisztikáját. A 2017-es év összesítéséből kiderült, hogy számos országban előszeretettel alkalmaznak az EU-n kívülről érkező embereket, a régiónkban egyértelműen az ukrán vendégmunkások dominálnak.
Most az mfor arról ír, hogy noha Magyarországon az Orbán-kormány általában mindig arról beszél, hogy nincs szükség külföldiekre, mert a migráció káros,
az ukrán vendégmunkások egyre nagyobb számban érkeznek,
éppen a kabinet intézkedéseinek hála.
Miközben ugyanis Orbán Viktor a nyilatkozatok szintjén még a vendégmunkások alkalmazásától is óva int, a kormánya ukrán állampolgárok foglalkoztatására irányuló programot indított el még 2016-ban.
Kommunikációs kormányzás éppen 2016-bólIgaz, épp a fentiek miatt a migránsok betelepítése elleni küzdelem közepette az egész projekt nem lett túlságosan nagy dobra verve. A program célja – mint az a 2017-es költségvetés zárszámadásában is olvasható –, hogy „a magyar piacon működő cégek olyan álláshelyek betöltésére kapjanak lehetőséget, amelyeket eddig nem tudtak betölteni magyar, vagy más uniós ország állampolgáraival, és előreláthatóan ezt a közeljövőben sem tudnák megtenni.”
A korábbi információk szerint 2016-ban 262 millió forintot költöttek el a programmal összefüggésben (ebből 82 millió fedezte az ukrán médiakampányt, 180 milliót pedig a program keretéből költöttek el különféle célokra), majd a 2017-es költségvetés zárszámadási törvényjavaslata szerint egy évvel később további 270 milliót költöttek az ukrán munkások idecsábítására.
Vagyis a rendelkezésre álló 450 milliós keretet az Orbán-kormány az utolsó fillérig felhasználta a magyar adófizetők pénzéből arra, hogy az ukrán vendégmunkásokat foglalkoztassa.
A célok megvalósulása érdekében két bázist, ahhoz tartozóan pedig két irodát hoztak létre, ahol megfelelő szakképesítésű, szakmai tapasztalattal rendelkező, ukrán és magyar nyelven is jól beszélő munkatársak szervezték a munkát és tartották a kapcsolatot a magyar, illetve ukrán partnerekkel. A program keretén belül átfogó PR és reklámszolgáltatási csomag került összeállításra mindkét ország területén, melybe a hirdetési és reklámtevékenység és a munkáltatói fórumok szervezése is egyaránt beletartozott.
A program keretében 5000 fő ukrán állampolgár kapott munkavállalási engedélyt és ebből 4600 fő már legalább egy hónapot meghaladó munkaviszony keretében dolgozik
– hangzik a törvényjavaslatban. A fent említett uniós statisztika szerint egyébként a hazai vállalatok is aktívak az ukrán munkaerőpiacon, hiszen csak a tavalyi évben 7000-nél több munkavállalási engedélyt adtak ki az onnan érkezők számára. Ezzel az EU-n kívüli országok közül messze Ukrajnából érkeztek a legtöbben, a második kínai, és a harmadik szerb munkavállalói kontingens sem érte el a 3000 főt. Összesen az Eurostat adatai szerint 32 229 EU-n kívüli legális tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi érkezett tavaly Magyarországra. Ezeknek az embereknek ugyanakkor csak a kisebb része jött dolgozni, ugyanis családi okokból 3788, tanulás miatt 10852-en, míg munkavállalási célból 13210-en jöttek.
Ez a szám egyébként egyáltalán nem tekinthető soknak, hiszen a második negyedév végén a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint például 83 611 állás volt betöltetlen Magyarországon. Ebből is látszik, hogy óriási munkaerőhiány van, amit akár további vendégmunkások tízezreivel is lehetne pótolni.
