Az Orbán-kormány gyakorlatilag betiltja a tüntetéseket a Kossuth téren és a legszimbolikusabb közterületeken

Jövő májustól csak néha-néha, de lehet, hogy soha többé nem is lehetne tüntetni az Országház előtt, a nemzet főterén, azaz a Kossuth téren Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ( törvényjavaslata alapján – írja a Zoom. A portál a településkép-védelmi törvényhez benyújtott friss módosításban szúrta ki, hogy az Orbán-kormány szándékai szerint a jövő május végi európai parlamenti választás kampányhajrájától

 a Kossuth téren és országszerte más fontos helyszíneken csak akkor lehetne tüntetni, amikor azt az állami szervek jónak látják.

A közterülethasználat újraszabályozását Semjén Zsolt a nemzeti és vallási ünnepekre hivatkozik, mondván, változtatásra a rendezvények biztonsága, méltósága érdekében van szükség. A miniszterelnök-helyettes javaslata az indoklásban egyértelművé is teszi:

„A törvényjavaslat a nemzeti ünnepek, gyásznapok, emléknapok, illetve más (például vallási) ünnepek hagyományos állami, illetve önkormányzati helyszíneit az ünnepi esemény, valamint az arra való felkészülés időtartamára – a közterület-használat szempontjából – kiveszi a közterület fogalma alól.”

Ez a lépés nemcsak a Kossuth teret, hanem akárhány fontos közterületet érinthet a fővárosban és a helyi önkormányzatok igényétől függően – országszerte is. Az állami ünnepségek fővárosi helyszíneit a törvény sorolja fel, az önkormányzati helyszínek megállapítására pedig az önkormányzatoknak adnának rendeletalkotási felhatalmazást. Ezzel azt biztosítanák, hogy ezek a helyszínek a törvény erejénél fogva mentesek legyenek a közterületekre egyébként irányadó bejelentési eljárás alól, hiszen az érintett helyszínek eleve „lefoglaltnak" minősülnek majd.

Mindez tehát azt jelenti, hogy az állami vagy vallási ünnepek idejére nem lehet majd tüntetést szervezni. A Zoom példaként hozza, hogy a március 15-i reggeli zászlófelvonásra a Kossuth térre érkező miniszterelnököt vagy államfőt nem fütyülhetnék ki tüntetők még a szomszédos Alkotmány utca sarkáról sem, hiszen nemcsak maga a Kossuth tér, hanem annak környéke is teljesen el lesz zárva bárminemű megmozdulástól.

Így adják vissza a nemzetnek a főterét?

Fotó: Máthé Zoltán

Ráadásul a a törvénymódosító javaslat kiemelt helyszínek közterület-jellegét nem csak a fontos ünnepek napjára venné el, hanem gyakorlatilag bármilyen időtartamra, szerepel benne ugyanis, hogy a különleges időszakok kiterjednek az ünnepek „felkészülési időtartamára” is. A a törvénymódosító javaslat nem pontosítja, hogy emit jelent, így gyakorlatilag időbeli korlátozás nélkül lezárhatóvá teszi az utcákat és tereket.

Azt, hogy az Orbán-kormány számára kellemetlen civil vagy ellenzéki hangoknak, tiltakozásoknak vennék mindezzel elejét, a törvénymódosító javaslat nem is titkolja, indoklása egyértelműen az áll, hogy

„a javaslat célja, hogy törvénnyel kizárja azt a lehetőséget, hogy a nemzeti ünnepeken és hasonlóan fontos ünnepi alkalmakkor versengés alakuljon ki a közélet szereplői, pártok és civil szervezete között az érintett közterületek »lefoglalása« során.”

A nemzeti ünnepekhez és a hasonló ünnepi alkalmakhoz „méltatlan” folyamatok elkerülése érdekében ezért a a törvénymódosító javaslat egyes tételesen megjelölt közterületek állami használatát mentesíti a bejelentéshez kötöttségtől, és a törvény erejénél fogva kijelöli e közterületeket a nemzeti és állami ünnepek, más megemlékezések céljára. 

„Az érintett időpontokban ezek a területek nem minősülnek bárki által használható közterületnek, amelyre az általános szabályok vonatkoznak”

– hangzik az indoklás.

A Semjén-javaslat alapján az alábbi ünnepek alkalmából a felsorolt helyszínek számítanak már most biztosan „állami sajátnak":

• Március 15-én 00:00 órától 24 óráig az V. kerületi Kossuth Lajos tér, Vértanúk tere, az V. kerületi Zoltán utca, Akadémia utca, Báthory utca, Alkotmány utca, Szalay utca, Balassi Bálint utca, Kálvin tér, az V. kerületi Kecskeméti utca, Bródy Sándor utca, Múzeum körút, Múzeum utca, Pollack Mihály tér, Kossuth Lajos utca-Múzeum körút kereszteződés, 00:00 órától 14 óráig: Alkotmány utca, Bajcsy-Zsilinszky út, Károly körút, Astoria, Kossuth Lajos utca, Szabad Sajtó út, Erzsébet híd, 12 órától 24 óráig: Lánchíd, Várkert rakpart, Clark Ádám tér, az I. kerület Hunyadi János út,
• Augusztus 20-án 00:00 órától 24 óráig a Kossuth Lajos tér, Vértanúk tere, Zoltán utca, Akadémia utca, Báthory utca, Alkotmány utca, Szalay utca, Balassi Bálint utca, Olimpia Park, id. Antall József rakpart, Jane Haining rakpart, Belgrád rakpart, a Margit híd és Erzsébet híd között budai és pesti felső és alsó rakpartok, Széchenyi Lánchíd, Margit híd, Erzsébet híd, Szabadság híd, Clark Ádám tér, Várkert rakpart, Gellért rakpart, Műegyetem rakpart, Bem rakpart, Szent Gellért tér,
• Már október 22-én 00:00 órától október 23-án 24 óráig lezárt lesz a Kossuth Lajos tér, a Bródy Sándor utca, a Múzeum utca, Pollack Mihály tér, Műegyetem rakpart, Bem tér, Vértanúk tere, Zoltán utca, Akadémia utca, Báthory utca, Alkotmány utca, Szalay utca, Balassi Bálint utca, Falk Miksa utca, Honvéd utca, Olimpia park, Andrássy út az Oktogontól a Csengery utcáig,
• A nemzeti gyásznappá vagy emléknappá nyilvánított napokon, és az elrendelt rendkívüli nemzeti gyásznapokon: 00:00 órától 24 óráig a Kossuth Lajos tér
• Június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján 00:00 órától 24 óráig qKossuth Lajos tér, Vértanúk tere, Zoltán utca, Akadémia utca, Báthory utca, Alkotmány utca, Szalay utca, Balassi Bálint utca, Falk Miksa utca, Honvéd utca,
• Október 6-án, az Aradi Vértanúk Emléknapján 00:00 órától 24 óráig a Kossuth Lajos tér, Hold utca, Báthori utca, Zoltán utca, Akadémia utca, Báthory utca, Alkotmány utca, Szalay utca, Balassi Bálint utca, Falk Miksa utca, Honvéd utca,
• November 4-én, Az emlékezés napján 00:00 órától 24 óráig a Kossuth Lajos tér, Vértanúk tere, az V. kerületi Szent István tér,
• Advent első vasárnapján 00:00 órától január 6-án 24 óráig „Magyarország karácsonya" indoklással a Kossuth Lajos tér teljes egészére nem lehet majd rendezvényt bejelenteni
• Június 16-án, Nagy Imre és Mártírtársai Újratemetésének Emléknapján 00:00 órától 24 óráig a Hősök tere lesz teljesen elzárva a néptől.

Mindezzel kapcsolatban csak Orbán Viktor 2010. május 29-i beszédére szeretnénk emlékeztetni, a miniszterelnök akkor ugyanis a Kossuth téren azt mondta:

„Ez a tér jelképes hely számunkra. Jelképes helye a nemzet összetartozásának, a nemzeti együttműködésnek, a nemzet szabadságának. Nem véletlenül vették körbe kordonokkal azok, akik mindig is féltek a magyar nemzet egységétől. Be akarták zárni, foglyul akarták ejteni a hely szellemét. Féltek tőle, mert ez a szellem nem tűr hazugságot, meghunyászkodást és kishitűséget. Mi elbontottuk a kordonokat. Újra és újra nekifeszültünk, hol kézzel, hol népszavazással, aztán végül idén áprilisban a magyar választók forradalmával végérvényesen lebontottuk őket."

De talán egy még régebbi, jelentős idézet is idevaló:

„A legalapvetőbb európai szabadságjogok, a gyülekezési és véleménynyilvánítás szabadságának érvényesülése a demokrácia és a jogállamiság garanciája. A mindennapi politikai szabadságunkról szólnak ezek a jogok, melyek következetes kiállást igényelnek mindenkor, amikor csorbítják őket. Ezért kell következetesen kiállnunk a Kossuth tér szabaddá tétele mellett."

(Fidesz-közlemény, 2007.február 02.)

Vagy egy harmadik:

„A Kossuth tér rendőrségi lezárása azt eredményezte, hogy a gyülekezés és a véleménynyilvánítás alkotmányos joga az Országgyűlés épülete előtt megszűnt. Ezen a téren két köztársaságot kiáltottak ki, itt emlékeztek a gyilkos sortüzek áldozataira, és két történelmi személyiségünk emlékműve áll. Ma viszont nem lehet emlékezni, nem lehet demonstrálni."

(Répássy Róbert fideszes politikus, volt igazságügyi államtitkár, 2007. február 12.)

Egy negyedik:

„A kordonnal lezárt Kossuth tér Európa szégyene... ez nem az országgyűlés parkolója, hanem az ország főtere."

(Rogán Antal, 2007. március 19.)

De említhetnénk azt is:

„Úgy kell politizálni, hogy ne legyen szükség kordonra a parlament előtt."

(Lázár János, 2007. szeptember 11.

Na jó, még egy utolsó:

„A kordonbontás becsületbeli ügy volt. 1989-ben megfogadtuk, ha megfosztanak minket a gyülekezési és szólásszabadságunktól, akkor először fölemeljük a szavunkat, s ha ez sem segít, akkor cselekszünk. Ehhez tartottuk magunkat a kordon lebontásával is."

(Orbán Viktor, 2007. március 03.)