Az Orbán-kormány el van ájulva magától, de a nyugdíjasok munkába állítása aligha fogja megoldani a munkaerőhiányt

Hiába van elájulva magától az Orbán-kormány, egyelőre totális kudarcnak tűnik a tavaly nyáron létrehozott nyugdíjas szövetkezetek mérlege. A 2017. július 1-től létrejövő nyugdíjas szövetkezetek új, sajátos jogviszonyt és lehetőséget jelentenek a nyugdíjas munkavállalók és munkáltatóik számára. Miközben pedig az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára sikerről beszél, egy friss döntés szerint 2019-től nagyon nagy adókedvezménnyel fogja támogatni a nyugdíj melletti foglalkoztatást. Világos, hogy ez egy huszárvágással feleslegessé is teszi a kisszámú, létrejött nyugdíjas szövetkezetet.

Rétvári Bence ugyanis – mint megírtuk – egy más témában feltett, ám a nyugdíjas szövetkezeteket is érintő képviselői írásbeli kérdésre azzal büszkélkedett„ hogy a nyugdíjas szövetkezetek remek lehetőséget biztosítanak a még dolgozni akaró és tudó idő emberek számára, ráadásul az így szerzett jövedelem kedvező adózású, és mellette a nyugdíj teljes összege is megmarad.

„Mára elmondható, hogy a nyugdíjas szövetkezetek minden megyében létrejöttek, így ez a foglalkoztatási forma országos szinten gyakorlatilag minden nyugdíjas ember számára elérhetővé vált"

– állította az államtitkár. Ezzel szemben tény, a nyugdíjas szövetkezetek létrehozása lényegében nem enyhítette a magyarországi, egyre fokozódó munkaerő-hiányt, ráadásul egy friss kutatás szerint az idősebbek egyáltalán nem is kívánnak visszatérni a munkaerőpiacra. A GKI Zrt. 2018 júniusában 1000 fős, életkorra, nemre, iskolai végzettségre és lakóhelyre reprezentatív lakossági felmérést készített, amelyben a nyugdíjasok foglalkoztatásával kapcsolatos kérdések is szerepeltek. Ennek megfelelően az 1000 fős mintából 250 fő volt valamilyen nyugdíjas. Miután Magyarországon jelenleg mintegy 2,5 millió nyugdíjas van, akik közül nagyjából 2 millióan kapnak öregségi nyugdíjat, a minta az idősek körében reprezentatívnak tekinthető, az eredményekből pedig kiderült, a nyugdíjasok 80 százaléka egyáltalán nem vállalna el semmilyen kiegészítő jövedelemszerző tevékenységet, 11 százalékuk részmunkaidős állásban helyezkedne el szívesen, 5 százalékuk kötetlen munkaidőben, 2 százalékuk távmunkában, és

mindössze 2 százalékuk tudná elképzelni, hogy teljes munkaidőben visszatérjen a munkaerőpiacra.

Az idősebb generáció anyagi körülményeit is árnyalhatja ugyanakkor, hogy mintegy félmillió nyugdíjas valamilyen formában törekszik a munkavállalásra, ám közülük mindössze 50 ezer nyugdíjas dolgozna teljes munkaidőben. Ráadásul, miközben országszerte jelentős eltérés mutatkozik a foglalkoztatottsági adatokban, a nyugdíjasok esetében településtípusonként és nemenként nincs lényegi eltérés a nyugdíj mellett munkát vállalni szándékozók arányában: kevesebb mint a negyedük (20 százalék) áll készen arra, hogy idős kora ellenére is dolgozzon.

A felmérés szerint a közép- és felsőfokú végzettségű nyugdíjasok negyede, az egykori szakmunkások és a 8 osztályt vagy kevesebbet végzettek 14 százaléka dolgozna tovább. Így a munkát kereső nyugdíjasok között 12 százalékos a felsőfokú végzettségűek, 26 százalék a szakmunkások aránya, míg a középfokú és a 8 osztályt vagy kevesebbet végzettek egyaránt egyharmados súlyt képviselnek.

A kutatásból az is kiderült, hogy a 60 év alatti nyugdíjasok csaknem kétharmada szeretne dolgozni, viszont ennek a korosztálynak a nyugdíjasokon belüli részaránya csekély.

Ugyanakkor a 60-69 éveseknek csak 24 százaléka, a 70 felettieknek pedig mindössze 8 százaléka dolgozna.

Nem vállalnának be egy újabb „karriert" a sokszor súlyos betegségekkel küzdő idősek, hiába terelgetné őket a munkaerőpiacra a kormány

És nem azért, mert lusták lennének, vagy mert a nyugdíjból olyan nagyon jól meg lehetne élni. Szakértők szerint az ok abban keresendő, hogy fizikailag szinte képtelen lennének a teljes munkaidős álláshelyek betöltésére. A kutatás eredményeivel kapcsolatban a háziorvosként is praktizáló Mráz János az InfoRádiónak elmondta, a nyugdíj kapujában az emberek alig várják, hogy nyugdíjasok legyenek, és nem szívesen vállalnak munkát. Várják, mert nagyon sokat dolgoztak életükben és pihenni szeretnének, azt gondolják, hogy ez megoldja az anyagi problémáikat. A Falusi Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnökségi tagja szerint „korunk betegségei” – magas vérnyomás, mozgásszervi problémák, ízületi panaszok, cukorbetegség, elhízás – fokozottan érintik őket.

A háziorvos azt is kifejtette, hogy ezek az emberek több munkahelyen, több műszakban is dolgoztak, és egy krónikus betegség esetén nem tudták úgy betartani az orvosi utasításokat, ez is vezetett az elhasználódáshoz. De persze nem ritka az sem, hogy valaki nyugdíjasként egészséges, hiszen ha aktív életet élt, foglalkozott az egészségével, és genetikailag is szerencsés, akkor a szervezete nem használódik el oly nagy mértékben. Miközben ugyanakkor Magyarországon elsősorban a kétkezi munka, illetve a feldolgozó- és szolgáltatóipar, továbbá akár az egészségügyi ellátórendszer nagy teherbírást követelő álláshelyei várnának betöltésre, erre a nyugdíjasok révén aligha lehet esély, hiszen a férfiak általában betegebbek, kevésbé törődnek az egészségükkel, és míg ők fizikailag „használódnak el" az aktív évek alatt, addig a nők mentális terhelése nagy a gyermekek felnevelése miatt.