Az MTA vállalja a konfliktust, garanciát akar, hogy az Orbán-kormány betartja a törvényt
Döntött a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége az intézmény számára kötelezően kiírt témakiírásokkal kapcsolatban. Közleményükben azt írják, hogy felkérik a kutatóközpontok főigazgatóit és az önálló jogállású intézetek igazgatóit arra, hogy terjesszék elő támogatási igényeiket a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghirdetett Tématerületi Kiválósági Program kiírására. Az Elnökség egyúttal Palkovics Lászlót, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetőjét arra kéri, hogy biztosítsa az akadémiai kutatóhelyek törvényben garantált alapfinanszírozását.
Mindez azt jelenti, hogy
az MTA írásos garanciát vár az ITM-től arra, hogy megkapja a költségvetési törvényben garantált, és jelenleg visszatartott pénzösszeget. Amennyiben ezt az írásos garanciát megkapják, indulnak a kutatóközpontok a felhíváson.
Úgy tudjuk, a mai megbeszélésen a kutatóközpontok főigazgatói is jelen voltak, és ők is elfogadták a javaslatot.
A döntés indoka az, hogy az MTA jelenleg nem lát arra biztosítékot, hogy a pályázaton keresztül megkapja a működéséhez a törvény által előírt összeget. Vagyis semmi nem garantálja, hogy ha elindulnak a pályázaton, akkor nyernek is.
A jelentkezési határidő egyébként február vége, a Lovász László vezette MTA egy hónapot kapott arra, hogy több éves kutatási programokra jelentkezzen. Arról egyelőre nincs információ, hogy milyen megoldás születik, ha az MTA nem pályázik. Közleményükben azonban megjegyezték, hogy nyitottak a tárgyalásokra a minisztériummal.
A keddi döntésnek azért van nagy jelentősége, mert az ITM visszatartja jelenleg az MTA költségvetésének nagy részét, egyelőre csak az első negyedévi bértömeget utalták át, illetve 8 milliárd forintot a kiválósági programokra, például a Lendület pályázatra.
Ami azt jelenti, hogy az MTA-nak április 1-től nincs pénze az ötezer akadémiai munkatárs bérére.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter elképzelése szerint a pályázatokból a kutatási projekteken kívül az akadémia alapellátását, tehát rezsiköltségét és a dolgozók fizetését is finanszírozni kell, vagyis ezeket a költségeket a költségvetési törvény előírásával ellentétesen nem kapja meg az MTA. Azt a 168 Óra írta meg elsőként, hogy a miniszter megüzente, hogy még májusban drasztikusan átszervezi az MTA kutatóhálózatát. Eszerint a kutatóintézetek egy részét elcsatolná más intézményekhez, egy részét megszüntetné, az MTA pedig megmaradna köztestületnek. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint ez az MTA Elnökségének talán minden idők egyik legfontosabb döntése a magyar nemzeti intézmény történetében.
A január végén meghirdetett felhívások ráadásul nyitottak azon egyetemek és állami kutatóintézetek részére is, amelyek kapnak alapfinanszírozást, tehát az MTA eleve hátrányból indul a felhívásokon.
A Professzorok Batthyány Köre néhány napja azt tanácsolta Palkovics Lászlónak és Lovász Lászlónak, hogy a szétszabdalás helyett az MTA és az ITM közösen hozzon létre egy alapítványt, amely átveszi az akadémiai intézethálózat fenntartását és működtetését. Még a kormánypárti professzorok szerint sem képzelhető el kiváló kutatás alapfinanszírozás nélkül. A tárcavezető és az MTA elnöke válaszában azt írta, hogy készek tárgyalni a javaslatról.
A tanácskozás előtt az MTA dolgozói és szimpatizánsok demonstráltak, ahol a szervezők átadták Lovász Lászlónak az MTA elnökének a kutatóközpontok dolgozóinak szavazatait. A szervezők portálunknak elmondták, hogy több mint 2300 fő szavazott, döntő többségük arra, hogy az intézmény ne pályázzon a kiírásokra, mert nem tartják elfogadhatónak a Palkovics-tervet a kutatóhálózat finanszírozására.
