Az Európai Bizottság is aggódik a magyar hajléktalantörvény miatt
Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője állásfoglalást kért az Európai Bizottságtól a hajléktalantörvény néven elhíresült, a közterületen való életvitelszerű tartózkodást tiltó szabálysértési törvénymódosítás miatt. A képviselő megkapta most az írásbeli választ, amelyben az áll, hogy a bizottság osztja az aggodalmakat a hajléktalanokkal szembeni bánásmód ügyében.
Ujhelyi István levelében azt írta, hogy a magyar kormánypárt a hajléktalanságot gyakorlatilag betiltó passzusokkal módosította a magyar alkotmányt. Eszerint illegális életvitelszerűen közterületen tartózkodni, és aki nem tesz eleget e követelménynek, azt bíróság elé állíthatják, illetve esetlegesen szabadságvesztéssel büntethetik, elkobozva vagy megsemmisítve személyes tárgyait.
A politikus arról kérdezte a testületet, hogy a többi tagállamban is van-e hatályban hasonló jogszabály. Megkérdezte, hogy vannak-e olyan uniós alapok, amelyek a hajléktalanokat hivatottak segíteni a munkaerőpiacra való visszatérésben, vagy megfelelő lakhatási körülmények biztosításában. Ezenkívül állásfoglalást kért a bizottságtól a magyar jogszabályról.
Az EB nevében Marianne Thyssen foglalkoztatásért, szociális ügyekért, munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztos válaszolt. Válaszában azt írta, hogy a bizottság osztja a képviselő aggodalmait a hajléktalanokkal szembeni bánásmód tekintetében Magyarországon bekövetkezett alkotmányos és jogi fejleményekkel kapcsolatban.
– Míg egyfelől elismeri, hogy a hajléktalanság és a lakhatásból való kirekesztettség elleni küzdelem elsősorban a tagállamok felelőssége, a bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy a tagállamok együttesen hirdették meg a szociális jogok európai pillérét, és ezáltal kötelezettséget vállaltak arra, hogy megfelelő elszállásolást és szolgáltatásokat biztosítanak a hajléktalanok számára társadalmi befogadásuk elősegítése érdekében
– írta Marianne Thyssen.
A biztos közölte, hogy több uniós pénzügyi eszköz is rendelkezésre áll a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek munkaerőpiacra történő visszailleszkedésének, illetve a megfizethető lakhatáshoz való hozzáférésnek a finanszírozására.
Ilyen eszközök például az európai strukturális és beruházási alapok (különösen az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap), a foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja és az Európai Stratégiai Beruházási Alap. Emellett a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap is anyagi segítséget és támogatási szolgáltatásokat nyújt.
A szabálysértési törvény módosítása október 15-én lépett hatályba. Eszerint ha a hatóság három hónapon belül háromszor szólítja fel a hajléktalan embert a közterület elhagyására, negyedik alkalommal megindítja a szabálysértési eljárást, így 72 órára azonnal őrizetbe vehető az illető, majd a bíróság dönthet azonnali elzárásról is. Ha valaki nem fogadja el a szociális ellátást, akkor a börtönt kockáztatja.
