Az eltitkolt vagyonokat az alkotmány is védi
Egymást érik az APEH-akciók, egyre több a vagyonosodási vizsgálat. A miniszterelnöknek 2006-ban volt egy reménykeltő ötlete: elrendelte, hogy az adóhatóság válasszon ki tízezer személyt vagyongyarapodási vizsgálatra. A cél az volt, hogy kifehérítse a gazdaságot, segítse a jövedelemarányos közteherviselést. A revizoroknak azonban nincs könnyű dolguk. Legutóbb 1991-ben készült az általános, kötelező vagyonnyilatkozatról törvény, ezt azonban az Alkotmánybíróság elutasította. Azóta mintha a levegőben lógna a vagyonosodási vizsgálatok ügye. A miértre a választ az adóügyek elismert hazai szakértőjénél, Vámosi-Nagy Szabolcsnál kereste KONYECSNI ENIKŐ.
Mi volt az oka, hogy az Alkotmánybíróság visszadobta a vagyonnyilatkozatról szóló törvényt?
Több dolog is szerepet játszott ebben, és adózóként én is azt gondolom, igaza volt. Az testület szerint fogyatékos volt a szabály, alkalmatlan arra, amire kitalálták, hiszen abban az időszakban nem lehetett rákérdezni bankbetétekre, bankszámlákra. A törvény nem engedte. A rendszerváltást követő első években ugyanis a takarékbetétek anonimitása védett volt, még az adóhivatalnak sem volt betekintési joga magánszemélyek bankszámláiba. Ha pedig ez a rész hiányzik a vagyonnyilatkozatból, akkor az alkalmatlan arra, hogy a jövedelemadó-ellenőrzés céljait szolgálja. Azóta ez változott, már nincs anonim betét, ha kell, az adóhivatal hozzáfér a bankszámlákhoz, és rá is kérdezhet. Ami miatt ez a mindenkire kiterjedő, kötelező vagyonnyilatkozat mégsem valósítható meg, az az AB döntése. Tudniillik az alkotmány szabályozza a vagyon- és jövedelemarányos közteherviselést, de szabályozza a magántitokhoz való jogot is. Az AB szerint a vagyonnyilatkozat aránytalanul sérti a magántitkot ahhoz képest, hogy jövedelemadó-ellenőrzési, kiválasztási alap lehet, és egy esetleges vagyonosodási vizsgálatban felhasználható. Ezért kimondta, hogy a vagyonnyilatkozat ebben a formájában alkotmányellenes. És bár az AB ítéletének ma már több megállapítása kivédhető ugyan, de ez az egy nem.
Nem lehetett volna úgy szabályozni, hogy ne sértsen alkotmányos jogokat, de elérje célját?
A magántitok és a közteherviselés ellenőrzése tekintetében az előbbinek a védelmét helyezte följebb az AB. Ezt orvosolni már csak úgy lehetne, ha az alkotmány maga mondaná ki, hogy az állampolgárok általános, kötelező vagyonnyilatkozatra kötelezhetők, vagyis mindenki készít egy tabula rasát arról, amije van. S ha három év múlva megkérdezik tőle: „Te minimálbéren adóztál, de kacsalábon forgó kastélyt vettél, mondd meg, miből?” – akkor nem mondhatja azt, hogy ehhez korábban szerzett valamit, ha az nem szerepel a vagyonnyilatkozatában. Akkor pedig vagyonnyilatkozatot kellett volna adnia a nagynéninek is, így ő sem mondhatta volna, hogy a háborúban félretett aranyaiból adott az illetőnek húszmilliót kölcsön vagy ajándékba. Egyébként volt ilyen vagyonnyilatkozat Olaszországban, Szlovákiában is – Magyarországon azonban alkotmányellenes.
Nem nehezíti a feketegazdaság elleni küzdelmet ez az állapot?
Nagyban könnyítené, ha nem így volna.
Ma arra sincs mód, hogy olyan nyilvántartást használjon az APEH, amely képet ad egy állampolgár teljes vagyonáról.
Készletező nyilvántartást adatvédelmi okokból nem használhatnak, de ha például önt akarják vizsgálni, akkor az önre vonatkozó adatokat az ingatlan-nyilvántartásból, gépjármű-nyilvántartásból stb. lekérhetik. A butaság ebben az, hogy kapacitáspocsékoló a rendszer. Amerikában például minden nagyobb összegű átutalásról automatikusan hírt kap az adóhivatal, majd kimazsolázza, és ha valamiben szerinte susmus lehet, kitűzi a vizsgálatot. Nálunk ez lehetetlen. Nem lehet azt mondani, hogy minden idegenforgalmi iroda a félmillió forint feletti utakról automatikusan adjon tájékoztatást az adóhivatalnak. Itt az APEH-nek kell gyanakodnia valakire, és a konkrét esetre rákérdezni az utazási irodánál. Az ugyanis, hogy a bejövő adatok alapján dönti el, egyáltalán kit fog vizsgálni, az adatvédelmi szabályok és az adatvédelmi biztos állásfoglalása miatt lehetetlen. A jogfelfogás nálunk eléggé hátráltatja az adóhivatal tevékenységét.
A vizsgálatok fő célja nyilvánvalóan a feketegazdaság kifehérítése. Mégis hallani olyan példákat, amikor szüleikkel élő fiatalokat faggatnak: ugyan, miből vettek Suzukit.
A vagyonosodási vizsgálat nem egy-kétmillió forintos összegekre szól. Ez az eset valószínűleg kivételes, vagy valami más is van a hátterében. Az adóhivatali ellenőrzések célpontja elsősorban az a vállalkozói réteg, amelyik évtizedekig folyamatosan minimálbér után fizet adót és járulékot, közben szép, nagy házban él, drága kocsival jár. Ez amúgy egy elég széles réteg. A 2006-os végleges adatok a legfrissebbek: az adóbevallásban szereplő átlagjövedelem éves szinten 1 678 000 forint, ezen belül az egyéni vállalkozóké 680 000, tehát alig több mint a harmada. És ez kimutatható az elmúlt negyven évben. Idetartoznak jellemzően az orvosi, ügyvédi körök is. És azt se felejtsük el, hogy a GDP 20 százaléka adózatlan Magyarországon, ami kétszerese az európai átlagnak – ez pedig nem helyes.
Sem a Pénzügyminisztériumban, sem az APEH-nél nem lelkesedtek beszélgetésünk témájáért. Mindenütt aggodalommal, ellenérzéssel fogadtak amikor elmondtam, mire vagyok kíváncsi. Talán nemcsak én érzem úgy, hogy a vagyongyarapodási vizsgálat a levegőben lóg?
Hát igen. Szerintem Magyarországon meg lehetne csinálni az általános és kötelező vagyonnyilatkozatot, de csak egy esetben: ha az alkotmányba is beleírják, hogy ilyet lehet kérni. Nem szerették, amikor kérdezősködött? A PM sajtóosztályát az újságírók úgy hívják: sajtóelhárító osztály. Az APEH talán nyitottabb, de ugye ők sem mondhatnak konkrétumokat az adótitok miatt.
