Az egyetemi polgár méltóságán, a fair eljáráshoz való jogán őrködik majd az ELTE ombudsmanja
Már tavasszal lesz az Eötvös Loránd Tudományegyetemen egyetemi ombudsman, Magyarországon elsőként. Pozsár-Szentmiklósy Zoltán, az ELTE hallgatói ügyekért felelős korábbi biztosa és az Állam- és Jogtudományi Kar oktatója portálunknak elmondta, az intézmény azzal szembesült, hogy a meglévő intézményi eljárások sok esetben nem adnak megfelelő választ olyan súlyos társadalmi kihívásokra, mint például a pszichés terhelés, az előítéletesség, a szexizmus, vagy a különböző erőszak-cselekmények.
Az ombudsmanhoz bármelyik egyetemi polgár – oktató, hallgató és dolgozó – fordulhat majd olyan panaszos ügyekkel, amelyekre most nincs eljárás vagy megoldás az egyetemen.
Néhány kérdésben van ugyan formális út, ahol a vitákat rendezni lehet, de ez messze nem igaz az összesre. Ilyen eset például ha az oktató magatartása formálisan nem sért szabályt, de a hallgató mégis megalázónak vagy ellenségesnek érzi azt.
Vannak ügyek, amelyekben azzal tud segíteni az ombudsman, hogy a panaszos megtalálja a megfelelő fórumot, ahova fordulhat. Ha nem olyan súlyú a konfliktus, akár közvetítő szerepet is betölthet a felek között.
Ha súlyosabb ügyről van szó, de nem lehet például etikai eljárást kezdeményezni, akkor az ombudsman segít végiggondolni, hogy abban a helyzetben milyen lépéseket lehet tenni. Például értesíti a kar vezetőjét, hogy ő vizsgálja ki az ügyet, gondoskodjon a hallgató vagy a dolgozó védelméről. Az ombudsman eszközei mindig informálisak, döntést nem hoz, és mindig a panaszossal egyeztetve teszi meg a megfelelő lépéseket. Egyúttal monitorozni is tudja az egyetem tevékenységét azért, hogy kiderüljön, hol van szükség korrekcióra a működésben.
– A fókusz a polgár helyzetén, méltóságán, a fair eljáráshoz való jogán van. A végén az ombudsman egy javaslatcsomagot fogalmaz meg, ha valamit korrigálni kell. Egyrészt fogadja a panaszokat, másrészt gyakorlatelemző, figyelemfelhívó szerepe lesz
– mondta Pozsár-Szentmiklósy Zoltán.
Csak egyetemi ügyekben lehet majd hozzá fordulni, tehát ez nem egy általános jogsegélyszolgálat lesz, hanem az egyetemi polgárok közötti és egyetemi viszonyokra reflektáló pozíció.
A jogász érdeklődésünkre elmondta, a poszt létrehozásához az indító lökést az öt évvel ezelőtti a gólyatáboros esetek adták, azokra akart az intézmény stratégiai megoldást találni, nem csak tüneti kezelést. Látni akarták, hogyan lehet ezeket az eseteket megelőzni, és milyen esetleges hibák vannak az intézmény működésében.
2015-ben a Szenátus elfogadta az Erőszak-megelőzési koncepció című javaslatcsomagot. Ebben az egyik legfontosabb javaslat az volt, hogy térképezzék fel, milyen mértékben van jelen az egyetem életében az erőszak, intolerancia. Egy kutatás keretében megvizsgálták a hallgatók körében az előítéletességgel kapcsolatos attitűdöket és az erőszak tapasztalatát. Ebből az derült ki, hogy akár több száz hallgató is lehet az egyetemen, akiknek van tapasztalatuk a zaklatás vagy az erőszak valamilyen formájáról, ami fellépést, megoldást igényel.
– Ezt a hallgatók körében térképeztük fel. Aztán a gólyatábori kereteket szabályoztuk újra, megerősítettük az ELTE pszichológiai tanácsadó hálózatát, a fogyatékossággal élő hallgatók támogatását. Sok rendszer átalakult. Ezután is szükségesnek tűnt ugyanakkor egy olyan független fórum létrehozása, amely tevőlegesen működik a szemléletformálás érdekében – tette hozzá.
Felmérték azt is, hány etikai eljárás indult két év alatt az egyetemen az Etikai Kódex elfogadása utáni első két évben. Az ELTE 8 karán mindenhol van etikai bizottság, mégis körülbelül csak 20 ügy volt, miközben az egyetemi polgárok száma 30 ezer körül van.
– Arányaiban ez nagyon kevés, tehát úgy tűnt, nem működik a most meglévő eljárások kihasználása. Azt láttuk, hogy sokkal nagyobb számban vannak olyan ügyek, amikkel foglalkoznunk kell
– jegyezte meg.
Elmondása szerint bizonyos esetekben képtelenség etikai eljárást kezdeményezni. Például ha egy hallgató egy olyan kurzusra jár, amit muszáj elvégeznie a szak teljesítéséhez, de ott olyan bánásmódot tapasztal, ami számára megalázó. Mégsem tud mit kezdeni ezzel a helyzettel, mert nem meri felemelni a szavát, vagy csak a kurzus után mer fellépni, esetleg már letelt a határidő, amin belül etikai eljárást lehet kezdeményezni. Ezeket a helyzeteket sok esetben nem tudja a meglévő fórumrendszer kezelni. Ha viszont van egy veszélyes helyzet, akkor az ombudsman fel tudja hívni a kari vezető figyelmét, hogy vizsgálja ki az ügyet, és lépjen közbe, ha valamelyik oktató magatartása nem elfogadható.
– Például az etikai eljárásra nem feltétlenül tartozik egy főnök-beosztotti viszony, vagy a hallgatók közti konfliktus. Sok mindent nem tudnak kezelni a meglévő eljárásaink
– mondta Pozsár-Szentmiklósy Zoltán.
Az egyetem azt is várja az ombudsmantól, hogy hosszú távon hozzájárul az ELTE szemléletformálásához.
– Ez egy többéves folyamat. Ha az ilyen ügyek és a megoldásuk is láthatóvá válnak, akkor az hatást gyakorol a napi működésre és az egyetemi szereplők attitűdjére – magyarázta.
Tavaly novemberben fogadta el az egyetem Szenátusa az ombudsmani intézményről szóló szabályzatot, hamarosan kiírják a pályázatot. Várhatóan májustól be is töltik a pozíciót. Egy ombudsman és egy ombudsmanhelyettes lesz, akik a szabályzat szerint különböző szakterületen tevékenykednek, egymástól különböző neműek, és nem dolgozhatnak ugyanazon a karon, eltérő szervezeti háttérrel kell rendelkezniük. Ezért nem csak az ELTE-ről, hanem az intézményen kívülről is várják a jelentkezőket. Számos szakterületről várnak szakembereket, sokféle kompetencia hasznos ezen a területen: pályázhat jogász, pszichológus, szociológus, kommunikációs szakember, mediátor. A pályázatok és értékelésük is nyilvános lesz.
