Az egész EU-ban Magyarországon nőtt leginkább a dolgozói szegénység
Az Eurostat dolgozói szegénységről szóló statisztikája szerint Magyarországon az elmúlt 7 évben közel a duplájára nőtt az érintettség. Ez azt jelenti, hogy 2010 és 2018 között majdnem megduplázódott azoknak a száma, akik annak ellenére szegények, hogy van munkájuk. Így 2017-ben a 18 éven felüli foglalkoztatottaknak 10,3 százaléka számított a rendszeres munkavégzés ellenére is szegénynek, vagyis 442 ezer magyar – írja az mfor.
Hét év leforgása alatt 4,9 százalékponttal nőtt a dolgozói szegénység aránya Magyarországon, ami az egész Európai Unióban a legnagyobb mértékű romlás.
A visegrádi országokat tekintve a magyarországi folyamatok gyökeresen ellentétes irányba mutatnak, mint ami a másik három országban jellemző. 2010 óta rajtunk kívül csak Szlovákiában emelkedett a dolgozói szegénység, ám ennek mértéke minimális, mindössze 0,6 százalékpontos. A cseheknél 0,2, a lengyeleknél pedig 1,5 százalékponttal csökkent a dolgozói szegénység mértéke.
A szegények arányát tekintve a cseheknél a foglalkoztatottak 3,5 százaléka számít szegénynek, a szlovákoknál 6,3, a lengyeleknél, 9,9 százalék, míg Magyarországon 10,3 százalék.
Míg 2010-ben még az 5,3 százalék egész Európában a negyedik legalacsonyabb volt (csak a csehek, a finnek, a belgák és a hollandok regisztráltak kisebb arányt), addig 2017-ben a 10,3 százalék már a rangsor élvonalába sorolja hazánkat. Ez a hetedik legmagasabb érték. Olyan országok előznek meg minket, mint
- Portugália (10,8 százalék),
- Olaszország (12,2 százalék),
- Görögország (12,9 százalék),
- Spanyolország (13,1 százalék),
- Luxemburg (13,7 százalék),
- és Románia (17,4 százalék).
A rendszeres munkavégzés ellenére akkor számít szegénynek egy dolgozó, ha juttatása nem éri el a mediánbér 60 százalékát. Az Eurostat figyelembe veszi a számításkor a szociális juttatásokat is, így az nem tekinthető szegénynek, akinek a jövedelme az állami támogatásokkal együtt átlépi a medián 60 százalékát.
