Az államtitkárság kapkod

A szakrendszer átalakítása mellett az oktatási vezetés a konzisztóriumok létrehozásával állt elő. Az egyetem nagyságától függően öt- vagy héttagú testületben a rektor és a kancellár mellett az oktatásért felelős miniszter által kinevezett gazdasági szakemberek ülnének, de minden összetételben többségben volnának tehát a kormány kinevezettjei. A hallgatókat a testületben senki nem képviselné. Forrásaink szerint a szenátus elé semmi olyan téma nem kerülhetne, amit a konzisztórium nem hagy jóvá, beleértve az egyetem költségvetését, stratégiáját, a rektorjelöltek személyét is.

– A konzisztórium létrehozása súlyosan sértené az egyetemi autonómia elvét, hiszen többségben lennének a kormány kinevezettjei. Ráadásul súlyos kérdésekben dönthetne, így a szakjegyzék megváltoztatása nélkül is el tud lehetetleníteni szakokat, ha azok indítása ellen foglal állást – magyarázza Barna Ildikó.

– Nem lehet egyeztetés nélkül, egyik napról a másikra ilyen horderejű döntéseket hozni. Ha ezt engedjük, fél év múlva talán a közgazdász- és a jogászképzés jön – vág bele Csonka Fruzsina. Az ELTE TÁTK Nemzetközi Tanulmányok Szakos Hallgatói Érdekképviselet harmadéves elnöke rossz nyelvek szerint romkocsmákban merengő egyetemista. Merthogy még nem biztos abban, mivel akar később foglalkozni.

– Vidéki gimnáziumból jöttem, annyit tudtam, hogy a humán tudományok érdekelnek, beszélek angolul és szeretnék világot látni. Szimpatikus volt a nemzetközi tanulmányok, mert tudtam, sokféle területet felölel: tanulunk közgazdasági és uniós ismereteket, politológiát. Most azon gondolkodom, merre tovább. Fokozatosan, az órák, az olvasmányélmények hatására derül ki, mi érdekel igazán, éppen ezért ezek az évek egyáltalán nem feleslegesek.

A kormány nem így látja. Az államtitkárság a bolognai rendszer felülvizsgálatát két éve kezdte meg. Szakértők is állítják, az átvilágítás indokolt. Mára 650 képesítés elérhető a hároméves alap- és a kétéves mesterképzéseken. Persze az egyetemek nem hasukra csapva indíthattak újabb és újabb szakokat, azokra a Magyar Akkreditációs Bizottság bólintott rá.

Ebben a rengetegben vágna most rendet az államtitkárság, csakhogy meglehetősen ad hoc módon. Hol arra hivatkozik, hogy hányan tanulnak tovább az adott alapképzés után mesterszakon, máskor azt nehezményezi, hogy a diplomások olyan munkaköröket töltenek be, amelyekhez nem is kellene felsőfokú papír.

Csakhogy a diplomás pályakövető rendszerben a volt hallgatók önkéntes alapon ikszelik végig a kérdőívet, és a kitöltési arány a különböző szakokon igen eltérő. Akad, ahol kereken nulla, például mert még nem végzett senki. Szakértők a kapott adatokat fenntartásokkal kezelik, miközben a kormány a maga szája íze szerint válogat belőlük.

Nem is ez a célja

– Abban egyetértünk, hogy tíz évvel a bevezetése után ideje felülvizsgálni a szakrendszert – mondja Juhász Gábor, az ELTE TÁTK dékánhelyettese. – De kezdjük az alapoktól: akarunk-e tömegképzéssel induló és a ráépülő tudás megszerzését sok irányban nyitva hagyó bolognai rendszert? Vagy csinálunk egyet a magunk szája íze szerint, amivel nehezebb lesz biztosítani a hallgatói mobilitást az európai felsőoktatásban? El kell dönteni azt is, hogy a bolognai rendszer rugalmasságát preferáljuk-e, vagy azt, hogy lehetővé teszi a felsőfokú tanulmányok idejének lerövidítését, és azt, hogy a végzetteket négy-öt év felkészítés helyett három év után lökjük ki a munkaerőpiacra. Utóbbi elképzelésnek felel meg az a kormányzati elvárás, hogy már az alapképzés adjon szakmát, miközben vitatható, hogy a BA-nak feltétlenül ez lenne a feladata. Így jutunk oda, hogy az államtitkár arra hivatkozik, a nagykövetektől tudja: háromévnyi nemzetközitanulmányok-alapképzés nem készít fel a diplomáciai szolgálatra. De ez természetes, nem is ez a célja!

Csonka Fruzsina emlékeztet: a költségtérítéses nemzetközi tanulmányok szakra idén 558-an jelentkeztek képzésre, még úgy is, hogy az állam emelte az egyetem által javasolta tandíjat. Így szeptembertől 230 ezerbe fáj majd egy félév.

Vagyis a hallgatók és a piac bizalmat szavaztak az érintett szakoknak. A jelen állás szerint megszüntetésre ítélt társadalmi tanulmányok alapszakra az ELTE Társadalomtudományi Karára idén közel ötszázan jelentkeztek.

A tervgazdaság felé

– A miénk tipikus bolognai szak: lehetőséget ad egy tizennyolc évesnek arra, hogy a társadalomtudományok mindegyikébe belekóstoljon, s kiderüljön, melyik érdekli őt igazán – mondja Barna Ildikó, az ELTE TÁTK társadalmi tanulmányok alapképzés szakigazgatója. – Kritikus gondolkodásra nevelünk, hogy a hallgatóink megismerjék és megértsék a világot. Ilyen tudásra rendszertől függetlenül mindig szükség kell hogy legyen.

Barna Ildikó szerint a hazai oktatáspolitika szembemegy a nyugati nyitott és rugalmas iránnyal. Már amelyben magától értetődő az élethosszig való tanulás, és a munkáltató értékeli, ha a diplomás továbbképezhető.

– Miért akarjuk szűkíteni a választási lehetőségeket, miközben a világ az interdiszciplinaritás felé halad? És miért hoznak ad hoc döntéseket, ha lehetne párbeszédet is folytatni? A tervgazdaság, ami felé haladunk, sosem működött, és a humán tőke területén végképp nem is fog.

Az egyetemi világ értetlenül szemléli az államtitkárság kapkodását. Igaz, hozzászoktak.

– Öt éve azt éljük át, hogy készülnek az újabb koncepciók, új törvény, majd néhány év elteltével végrehajtási rendelet is születik, de már halljuk: pár év múlva megint új felsőoktatási törvényünk lesz – mondja Juhász Gábor. – Kapkodjuk a fejünket, miközben azt érezzük, a folyamatnak inkább külső szemlélői, nem pedig résztvevői vagyunk. Ráadásul a minőséget érintő változásokról, például az európai kreditrendszer lényegét képező önállóbb hallgatói munka felé való elmozdulásról alig esik szó.

Több városi legendát is hallani arról, hogy az átalakításokkal a kormány a szépen kistafírozott Nemzeti Közszolgálati Egyetemet akarja kiváltságos helyzetbe hozni. Ezt az oktatásért felelős államtitkár rendre cáfolja, de tény: a Ludovika legfiatalabb, 2015 februárjában létrejött kara a nemzetközi és európai tanulmányoké.

Juhász Gábor erről diplomatikusan annyit mond:
– A rendészeti és katonai képzésnél érthető, zárt piaci logika némileg megkérdőjelezhető módon kivetítődik az egyetemhez csatolt közigazgatási képzésekre.
A dékánhelyettes szerint a szakmegszüntetéseknél az ELTE tiltakozásának fontos nyomatékot adtak az utcán tüntető diákok. A kormány csak az erőből ért?

– Az eseményeket így is lehet értelmezni, és sajnálatos, ha ez igaz.

Párbeszédre tanítanak

A hallgatók még nem elégedettek. Lapzártakor azt mondják, csak a teljes minisztériumi előterjesztés, a felsőoktatási törvény módosítása és a szakrendszerről szóló javaslat visszavonásakor érik el a céljukat.

– Minket az egyetemen párbeszédre tanítanak – mondja Fruzsina. – Ezt várjuk el a kormánytól is: törvényi garanciát arra, hogy minden szinten lesz egyeztetés, és nincsenek különalkuk.