Az Alkotmánybíróságig jutott a szarvast gázoló autós ügye
A határozat alapjául szolgáló ügyben egy szarvas nekirohant egy járműnek, és emiatt a sofőr kártérítési pert indított a vadásztársaság ellen. A bíróság jogerősen elutasította a keresetét, arra hivatkozva, hogy az eset elbírálásakor irányadó bírósági gyakorlat szerint felróhatóság hiányában az érintettek maguk viselik kárukat. A baleset idején hatályos szabályozás ugyanakkor – a jogerős ítélettől eltérően – a vadásztársaság felelősségét alapozta meg.
A kár bekövetkeztekor hatályos szabályozás és a bírói gyakorlat tehát ellentétes volt. Az AB emiatt megállapította az ítélet Alaptörvény-ellenességét, és megsemmisítette azt.
Az Alkotmánybíróság határozatában leszögezte: a hatályos törvényi szabályozást figyelmen kívül hagyó bírósági eljárás sértette a tisztességes eljáráshoz való alapjogot. A bíróság önkényesen járt el, amikor a hatályos jogi normák helyett olyan bírósági gyakorlatot vett figyelembe, amelynek az alapjául szolgáló jogi normákat a jogalkotó már korábban hatályon kívül helyezte. Az olyan ítélet, amely indokolás nélkül figyelmen kívül hagyja a hatályos jogot, önkényes, és nem fér össze a jogállamiság alapelvével.
Az AB kimondta: a bírói függetlenségnek nem korlátja, hanem biztosítéka a törvényeknek való alávetettség. A bírónak a határozatait a jogszabályok alapján kell meghoznia.
A határozathoz a tizenöt tagú testületből három alkotmánybíró – Dienes-Oehm Egon, Marosi Ildikó és Salamon László – különvéleményt csatolt.
(MTI)
