Átnyomták a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló törvényt
Egy nap alatt megvitatta és elfogadta hétfőn a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló, a fideszes Selmeczi Gabriella által jegyzett törvényjavaslatot az Országgyűlés. A képviselők 293 igen szavazattal, 9 nem ellenében fogadták el a múlt pénteken beterjesztett jogszabályt. A kormánypártok mellett azt a Jobbik is támogatta, az LMP nemmel szavazott, a szocialista politikusok pedig a javaslat vitája során kivonultak az ülésteremből, és a voksolástól is távol maradtak.
A Fidesz áthajtotta a törvényhozáson a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló törvényt, illetve elfogadták a nyugdíjjárulékok elvonásáról szóló törvényjavaslatot is, a következő 14 hónapban tehát minden nyugdíjjárulék az államé lesz. Hamarosan mindenki otthagyhatja nyugdíjpénztárát és visszaléphet a tisztán állami rendszerbe, ha jószántából így dönt. Aki visszalép, minden eddigi megtakarítását az államnak adja, de Orbán Viktor miniszterelnök azt ígéri, hogy senki nem járhat rosszabbul. Az állami nyugdíjbiztosítónál is lesznek egyéni számlák, csak ezt nem tudni, hogy mikorra, és hogy ezek pontosan milyen jogokat biztosítanak majd a visszalépőknek. Más bizonytalanságok is vannak, ezért érdemes kivárni a döntéssel - javasolta az
Index.Az indítvány megnyitja a jelenlegi magánnyugdíjpénztár-tagok számára az átlépés lehetőségét az állami nyugdíjrendszerbe, megszünteti a pályakezdők magánnyugdíjpénztárba való belépésének kötelezettségét, valamint az elmúlt években a vegyes rendszerből nyugdíjba vonultak esetében megteremti az állami rendszerbe történő visszalépés utólagos lehetőségét.
A törvény - amelynek sürgős kihirdetését kérték a képviselők - a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépésre 2011. december 31-ig ad lehetőséget.
9 nem, egy kivonulás
A képviselők 293 igen szavazattal, 9 nem ellenében fogadták el a szabad pénztárválasztásról szóló, múlt pénteken beterjesztett jogszabályt. A kormánypártok mellett azt a Jobbik is támogatta, az LMP nemmel szavazott, a szocialista politikusok pedig a javaslat vitája során kivonultak az ülésteremből, és a voksolástól is távol maradtak.
Tóbiás József felszólalásában azt mondta: a szocialisták nem asszisztálnak a magán-nyugdíjpénztári tagok jövőjének feléléséhez, befizetéseik "einstandolásához". Feltette a kérdést: a kormány miért nem árulja el, hogy miképpen fizeti vissza a 14 hónapra elvont befizetéseket?
"Nem kívánunk részt venni ebben a színjátékban, nem leszünk a bűntársaik" - mondta a politikus, majd frakciótársaival együtt kivonult az ülésteremből. A szocialisták a javaslat zárószavazásától is távol maradnak - derül ki a kivonulás után az MTI-hez eljuttatott MSZP-közleményből. Ebben azt írták: a kormány sikkasztást követ el. Hozzátették, hogy hárommillió dolgozó kifosztása elég indok arra, hogy a szocialisták minden politikai-, büntetőjogi eszközt igénybe vegyenek az emberek magántulajdonának megvédése érdekében.
Előzőleg az MSZP több képviselője felszólalt a vitában, tiltakozva a magánnyugdíj-pénztári befizetések átmeneti elvonása ellen, illetve a javaslat visszavonására felszólítva a kormánypártokat - írta az MTI.
Alkotmánybírósághoz fordul az LMP
Az LMP a 168 Óra online-nal közölte: a kormánypártok elutasították a módosító javaslatát, így egy alkotmányellenes törvényt megszavazva szabad utat engedtek a kormánynak arra, hogy az rátegye a kezét a magánnyugdíjkasszákban felhalmozott befizetésekre. Az LMP Alkotmánybíróságon támadja meg a döntést.
A magánnyugdíjpénztári befizetésekre irányuló, ma elfogadott törvényjavaslat nem szól másról, mint hogy a kormány – a maga által ütött 400-500 milliárdos költségvetési lyuk betömésére – einstandolja azokat a megtakarításokat, amelyeket a befizetésre kötelezett állampolgárok a magánnyugdíjkasszákban felhalmoztak - közölte az ellenzéki párt.
"Nem tudjuk, hogyan kerül majd elszámolásra az az összeg, amit 14 hónapra, ki nem mondott céllal és iránnyal az állami nyugdíjkasszába térítenek el. Nem tudjuk, hogy a magánnyugdíjpénztár ügyfelei ezt hogyan fogják később visszakapni, milyen jogalapon tudják visszakövetelni" - írták.
Ezek az ügyfelek ráadásul a hátrányos megkülönböztetéssel is kénytelenek szembesülni, hiszen – míg ők csak veszíthetnek – az állami nyugdíjrendszerben lévők élvezik majd azokat az előnyöket, amivel a pénz átirányítása jár.
A Fidesz-KDNP frakciószövetség által ma elfogadott törvényjavaslat az LMP szerint tehát alkotmányellenes. Az ökopárt
módosító javaslataalkalmas lett volna arra, hogy az alkotmányos aggályokat eloszlassa: egy egyszerű technikai fogással el lehetett volna érni, hogy kiderüljön, mi lesz azzal a pénzzel, amit most egyszerűen ellopnak - közölte az LMP.Mit kezdenek ennyi pénzzel?
A Fidesz soron kívül, egyetlen nap alatt verte át a parlamenten azt a törvényjavaslatot, ami megszünteti a pályakezdők kötelező nyugdíjkassza-tagságát, illetve mindenkinek lehetőséget ad, hogy a számláján felhalmozott megtakarításait az államra bízza. Feltehetően ez lesz a négy éves kormányzati ciklus legnagyobb bevétellel járó lépése. Ha a kormány várakozásai megalapozottak, a társadalombiztosítási rendszerbe visszalépők 1500-2000 milliárddal gazdagíthatják az államkasszát. Azt egyelőre csak találgatni lehet, hogy a Fidesz mit kezd ennyi pénzzel. Az
Index kormányzati forrásai szerint a legnagyobb része az államadósság visszafizetésére megy el.A törvényjavaslat gyakorlatilag semmivel nem indokolja, hogy a kormánynak mire kell a magánkasszák illetve a munkavállalók vagyona, és a szektor jövőjével kapcsolatban sem tudunk meg semmit. Az indoklásban csak az olvasható, hogy a változtatás „visszaadja mindenkinek a saját pénze feletti szabad rendelkezés jogát, vagyis a nyugdíjpénztár-választás szabadságát”.
Rohamtempóban
A most elfogadott törvényjavaslatot a miniszterelnök nyugdíjvédelmi megbízottja nyújtotta be pénteken. Kövér László házelnök hétfőn, a kora délutáni órákban a házszabálytól való eltéréssel vette napirendre az ügyet, módosítókat délután négyig lehetett benyújtani, miközben a zárószavazásra néhány órával később került sor. A törvényt ezután az Országgyűlés elnöke mellett a köztársasági elnök írja alá, ha egyik rostán sem akad fenn – nem fog – akkor a kihirdetést követő napon hatályba lép, ez akár már a héten megtörténhet, mert a képviselők a törvény sürgős kihirdetését kérték.
Lesznek egyéni számlák
Ezután indulhatnak az átlépések (ma ezt senki nem is teheti meg, a lehetőséghez is törvényt kell módosítani), ennek részletes szabályai azonban még kidolgozatlanok. Aki a visszalépéssel bedobja eddigi felhalmozását a közösbe, az jelen állás szerint búcsút int az összes megtakarításának. A kormányfő többször is megígérte, hogy senki nem járhat rosszul, de ez az ígéret egyelőre elég képlékeny - írta az Index.
Átláthatóság és egyéni számlák
A kasszák egyik legnagyobb előnye pontosan az átláthatóság, mert pontosan követhető, hol tartunk a befizetésekkel. Az állami rendszer viszont átláthatatlan, ami igen nagy hátrány, ha éppen arra kér mindenkit a kormány, hogy bízza összes megtakarítását az államra. Ez sokakat elriaszthat a visszalépéstől. Erre a kormány is számított, ezért az állami nyugdíjbiztosítónál gőzerővel dolgoznak azon, hogy a befizetéseket egyéni számlákon különítsék el, legalább virtuálisan.
Ezeken a számlákon egyénre bontva követhető lenne minden befizetés, a felhalmozott teljes vagyon illetve ennek a növekedése, az úgynevezett belső hozam. Ez alapján az TB-rendszerben is naprakész információk lennének arról, hogy aktuálisan mekkora nyugdíjfelhalmozása van a járulékfizetőknek. Egy ilyen rendszer kiépítése azonban költséges és időigényes, rövid távon is megnyugtató megoldás tehát nem létezik.
Ezermilliárdos kérdés
Ha előbb-utóbb lesznek is egyéni számlák az állami rendszerben – lesznek –, az sem ad majd megnyugtató választ a felhalmozások örökölhetőségére. A kasszák másik előnye ugyanis pontosan az, hogy az odautalt járulékrész örökölhető. Ez a szemlélet azonban nem kompatibilis az állami nyugdíj felosztó-kirovó működési logikájával, hiszen itt a befolyó járulékokból fizetik az aktuális nyugdíjakat, felhalmozás nincs a rendszerben, így változatlan feltételek mellett az öröklést sem lehet megoldani.
Az Index a kasszáknál összegyűlt 2700-2800 milliárd forintos vagyon egy része egészen biztosan az államkasszában köt ki. Minél több ember lép vissza, annál több pénz ömlik majd rá a költségvetésre. Úgy tudjuk, a kormány 1500-2000 milliárdos bevétellel számol a jövő év végéig. Biztosra vehető, hogy a nyugdíjkasszák mindent bevetnek majd, hogy minél kevesebb tagjuk távozzon, céljuk az, hogy 1000-1500 milliárd forintnál több pénz ne kerüljön ki a portfoliókból.