Átlagosan három-öt kilót híztak a magyarok a járvány kitörése óta

A háziorvosok szerint átlagosan 3-5 kilót híztak a magyarok a járvány kitörése óta, de nem ritka az akár 15 kilogrammnyi „karanténháj” sem. A Novo Nordisk gyógyszergyár által végzett hazai reprezentatív felmérés szerint a lakosság 90 százaléka szedett fel magára a márciusi lezárás óta,100 emberből pedig 87 elégedetlen a testsúlyával.

Halmy Eszter, a Magyar Elhízástudományi Társaság elnöke iránymutatónak tartja azt a Nagy-Britanniában készült vizsgálatot is, amelyet másfél millió helyi lakoson végeztek el lezárások kezdete óta.

- A britek és a magyarok csaknem azonos testúllyal és étkezési szokásokkal rendelkeznek, tehát ez a felmérés a hazai szokásokra is érvényes lehet – mondta Halmy Eszter. - A kutatásból kiderült, hogy romlott a lakosság étkezési magatartása. Gyakrabban esznek, állandóan nassolnak, vagy nagyon nagy mennyiségű kalóriát fogyasztanak el egyszerre. A snackfogyasztás 30 százalékkal, míg az alkoholfogyasztás 20 százalékkal nőtt meg. A válaszadók 35 százaléka testsúlygyarapodásról számolt be, miközben a fizikai aktivitás 20 százalékkal csökkent.

Halmy Eszter reálisnak tartja azt a becslést, amely szerint a lezárások óta akár havi 1 kilogrammot is hízhattak havonta a magyarok. - Ritkábban jár a lakosság bevásárolni, ami élelmiszer-felhalmozódást eredményez. Bizonyított tény, hogy az otthon tárolt, legtöbbször feldolgozott élelmiszerek hamarabb el is fogynak - fogalmazott.

Az Elhízástudományi Társaság elnöke szerint az is súlytöbblethez vezet, hogy romlott az alvás időtartama és minősége. A home office miatt egyre később ébredünk fel, és egyre tovább maradunk fenn éjszaka. Tudományosan bizonyított, hogy szoros kapcsolat áll fenn a kialvatlanság és az elhízás között. A kialvatlanság pedig mindig többletkalória-felvételre sarkall – fejtette ki a szakember. Hangsúlyozta, az elhízás és a túlsúly nem csupán esztétikai probléma, hanem önálló és krónikus kórkép. A magas vérnyomásban szenvedők 55 százaléka, valamint a kettes típusú diabéteszesek 80 százaléka is elhízott, de a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők háromnegyede is többletsúllyal rendelkezik.

Piri László V. kerületi háziorvos pacientúrájában a járvány kitörése óta kivétel nélkül mindenki hízott. A háziorvos elmondta, a „karanténháj” átlagosan 2-3 kilogramm testsúlygyarapodást jelent, de van olyan páciense, aki 15 kilót szedett fel a világjárvány óta.  

Aggasztó adatokról és tapasztalatokról számol be Balogh Illés diabetológus-endokrinológus is. Súlygyarapodás észlelhető a szakrendelésére érkező, leginkább inzulinrezisztenciával vagy cukorbetegséggel küzdő betegeknél, akiknél emelni kellett a gyógyszeradagot. Rengeteg új kliense is megjelent, akik a távkonzultációba is beleegyeztek.

- A vírushelyzet tartós stresszt, distresszt eredményez. Ez komoly szövődményeket, közöttük elhízást vagy akár cukorbetegséget okozhat, különösen akkor, ha képtelen levezetni a feszültséget az érintett. A stressz diabetogén hatásokkal is rendelkezik, amely inzulinrezisztenciát alakíthat ki. Állatkísérletek bizonyítják, hogyha a patkányt nem hagyják tartósan aludni, akkor cukorbeteg lesz. A bezártság, a szociális kapcsolatok hiánya, és a sportlehetőségek megszűnése egyaránt frusztrációt okoznak. A járványhelyzet óta nem működnek a korábbi stresszoldó mechanizmusok, amelyeket most rengetegen evéssel és alkoholfogyasztással helyettesítenek. Ráadásul negatív irányú életmódváltást eredményezett a home office és a home schooling is. Az ülő életmód mellett a tartós frusztráció többletevéshez vezet. Rengeteg energiára van szükség a negatív élettani folyamat visszafordítására, mivel a stressz átalakítja a vegetatív idegrendszert – mondta a diabetológus főorvos.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD 2019-es jelentése szerint az Európai Unióban Magyarországon a legmagasabb az elhízottak aránya, világszerte pedig az Egyesült Államok, Mexikó és Új-Zéland után a negyedik helyen állunk. Magyarországon az elhízásból adódó egészségügyi költségek meghaladják a 200 milliárd forintot, ami az egészségügyi alap költségvetésének a 12 százaléka. A magyarok között amúgy is népbetegségnek számító elhízás rizikófaktor a COVID 19-ből felépülést tekintve.

Az Elhízás Világszövetségének csütörtöki jelentése arról számol be, hogy a koronavírus okozta több mint két és fél millió haláleset közül mintegy 2,2 millió olyan országban történt, ahol magas a túlsúlyos lakosok száma. Ilyen például az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok is. A világszövetség idézi azt a február 25-én megjelent amerikai modelltanulmányt, amely arra jutott, hogy a COVID vírussal szemben a legveszélyeztetettebbek az elhízottak, a magas vérnyomásban szenvedők, a cukorbetegek és szívelégtelenségben szenvedők – ebben a sorrendben. A tanulmány szerzője, az amerikai Tufts Egyetem táplálkozástudományi intézetének dékánja, Darius Mozzafarian szerint nagyon fontos lenne, hogy tudományosan is kivizsgálják a testsúlycsökkentő életmód-változásokat, hogy kiderüljön, mennyire csökkentik a súlyos COVID-tünetek valószínűségét. Szerinte ezek az információk a mostani és az eljövendő járványokban is életmentők lehetnek.

(Kiemelt kép: Shutterstock)