Agrárminisztérium: Nem jár az anyatehenek utáni vis maior támogatás a gazdáknak az aszály miatt
Birtokon tartást vállaltak az EU-s pályázatbana tenyésztők, nem legeltetést, így ha a legelők kiszáradása miatt kár éri őket, arra nem kapnak térítést.
Legelők kiszáradása után nem jár az anyatehenet EU-s támogatással tenyésztő magyar gazdáknak kártérítési támogatás. Az Agrárminisztérium MTI-nek eljuttatott közleménye szerint a súlyos aszály után másféle megoldásokhoz kell fordulnia az emiatt nehéz helyzetbe kerülő gazdáknak:
„Az idei aszályhelyzet érzékenyen érinti a legeltető állattartókat is, így az anyatehén tartókat egyaránt. A termeléshez kötött uniós forrású és az átmeneti nemzeti anyatehén tartásra vonatkozó közvetlen támogatás vonatkozásában számukra megoldás a kényszerű állománycsökkentés esetén a támogatási kérelemben feltüntetett egyedekre vonatkozó kérelem részleges visszavonása lehet.”
Az agrártárca kiemelte, a legeltetés nem volt EU-s feltétel a tenyésztési pályázat elnyerésénél: „a termeléshez kötött és átmeneti nemzeti anyatehén tartásra vonatkozó közvetlen támogatás esetében a legelő területek kiszáradása miatt nincs lehetőség vis maior kérelmet benyújtani. A jogcímek keretében a termelő ugyanis 6 hónapos birtokon tartási, nem pedig legeltetési kötelezettséget vállalt. A fenti támogatásokkal kapcsolatos jogosultsági feltételeket - uniós jóváhagyás miatt - a beadott kérelmek esetében változtatni már nem lehet.”
Ezért azután a minisztérium azt javasolja az aszálykárok térítését igénylő gazdák„nak, forduljanak más forrásokhoz: „Előfordulhat olyan eset is, amikor kényszervágásra kerül sor, emiatt továbbra is lehetséges vis maior eseményt jelenteni és erre figyelemmel - a többi jogosultsági feltétel teljesítése esetében, valamint a megfelelő igazolás benyújtásával - a támogatás kifizetése is lehetségessé válhat. A kérelem részleges visszavonására az egységes kérelem elektronikus kitöltő felületén, adatváltozás keretében van lehetőség. A bejelentése előtt érdemes a Magyar Államkincstár által közzétett, az adatváltozás technikai folyamatát leíró kézikönyvet áttanulmányozni. Abban az esetben, ha a NAK közreműködésével adta a be a kérelmét, forduljon a falugazdászához!” – írják.
(Kiemelt kép: Szarvasmarhák a komáromi Solum Mezőgazdasági Zrt. istállójában 2020. augusztus 14-én. A bajor tulajdonú Sano - Modern Takarmányozás Kft. megvásárolja a céget, és 12 milliárd forintos beruházással a világ egyik legkorszerűbb sertés- és szarvasmarhatelepét alakítja ki. Fotó: MTI/Krizsán Csaba)
