Hamarosan arcfelismerővel szűrhetik ki a gyorshajtókat

Óberling József a Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője meglepő dolgokat árult el a gyorshajtók elleni rendőrségi munkáról – írja a napi.hu az ezredes Vezess.hu-nak adott interjúja alapján. A cikk szerint a rendőrség sorra veszik el a vezetői engedélyeket a gyorshajtóktól és visszarendelik autóikat műszaki vizsgálatra, de aztán újra és újra találkoznak, ugyanazokkal az emberekkel.

Arra a kérdésre, hogy a tervezett új traffipaxok jelenthetik-e a megoldást, a főosztályvezető azt felelte, ha nem is állítja meg a gyorshajtókat, de jó ötletnek tartja, ahogy azt is, hogy több vidéki önkormányzat traffiboxokat vásárol, aminek használatát aztán a rendőrségre bízzák. Óberling szerint ugyanakkor ezek csak „tünetkezelések”, és mindaddig, amíg nem változik meg az emberek fejében valami, addig ez így is lesz.

Az ezredes más oldalról közelíti meg a problémát. Szerinte mindenkinek, még a gyorshajtóknak is vannak szeretteik, akik miatt nem éri meg gyorsan vezetni, ahogy ittasan és biztonsági öv nélkül sem. „Dőreség elvárni a hatóságtól ezen viselkedések teljes felszámolását, mi csak a tüneteket kezelhetjük a rendelkezésünkre álló korlátozott számú eszközökkel” – teszi hozzá.

Óberling megemlíti, hogy korábban a rendőrség kezdeményezte a gyorshajtók autójának elkobzásának lehetőségét, azonban ez nem valósult meg, mivel még nem illeszthető bele a magyar jogrendbe.

A lépés egyébként nem volna példa nélküli Európában.

A KRESZ-szabályai kapcsán úgy véli, hogy a magyar sztrádák alkalmasak volnának akár 150 kilométer per órás sebességkorlátozásra is a jelenlegi 130 helyett. A valódi problémát azonban az autók közötti sebességkülönbségek jelentik. Az ugyanis szerinte egyáltalán nem mindegy, hogy az előző és az előzött között 50 vagy 70 kilométer/óra az eltérés.

Az ezredes igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy valóban változni fog-e a KRESZ a következő félévben, de konkrétumokat nem árult el. Érdekességként megemlítette, hogy

azok a gyorshajtók, akiknek tették térfigyelő kamera rögzíti, megnézhetik a róluk készült anyagot a rendőrség felajánlására, azonban csak alig egy százalékuk hajlandó erre.

A VÉDA-rendszer megújításáról és karbantartásáról is beszélt a Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője.  A VÉDA Közúti Intelligens Kamerahálózatot, ami 160 változtatható helyű, 134 fix telepítésű Komplex Közlekedési Ellenőrző Pontból (KKEP) és egy ehhez kapcsolódó adatfeldolgozó rendszerből (Közlekedésbiztonsági Automatizált Feldolgozó és Információs Rendszer, KAFIR) áll. 

Elárulta, hogy ezekből is jobb lenne több az országban, ráadásul a 2015-ös beszerelésük óta már nem a legfejlettebb technológiát képviselik. Hozzátette ugyanakkor, hogy a mesterséges intelligenciával sokkal többet tudnának kezdeni, mint pár éve. Óberling nem tartja elképzelhetetlennek, hogy a VÉDÁ-val a jövőben felismerhető lesz, hogy a sofőr használja-e a mobilját vezetés közben, sőt, arcazonosító szoftvert is bevethetnek a gyorshajtók ellen.

Sok mindenre használja már a rendőrség a drónokat is – mondta el Óberling József, a közlekedésrendészeti használata azonban valóban nem túl régi. „Mi is változtatjuk az ellenőrzési taktikánkat, mert kitanulják az emberek, hogy hol és miért kell jól viselkedni, hogy a rendőr úgy lássa, minden rendben van. A drón jó eszköz a forgalom figyelésére úgy, hogy arról a közlekedők többsége nem szerez tudomást” – tette hozzá.

(Kiemelt kép: A budapesti Nagykőrösi úton telepített Véda közúti intelligens kamerának nevezett új fix traffipaxok 2016. április 4-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)