Nem alkotmányellenes a Stop Soros, az Amnesty International szerint az Alkotmánybíróság cserben hagyta a civileket

Nem alaptörvény-ellenes a büntető törvénykönyvnek (Btk.) a jogellenes bevándorlás elősegítését büntető új tényállása, de csak az Alkotmánybíróság (Ab) által meghatározott alkotmányos követelmények betartásával alkalmazható – mondta ki az Ab csütörtökön közzétett határozatában. 

Az Ab szerint megfelelő bírói értelmezés mellett nem valósul meg az új bűncselekmény, ha a cél kizárólag az emberséges bánásmód, a rászorulók szenvedéseinek csökkentése. Ezt megerősítendő az Ab alkotmányos követelményt is megállapított, amely szerint az új tényállás nem alkalmazható az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét teljesítő önzetlen magatartásokra. 

Az Ab megállapította, hogy az új bűncselekménynek még nincs bírói gyakorlata, ezért egyelőre nem is lehet olyan következtetést levonni, hogy a tényállásban szereplő egyes meghatározások eleve értelmezhetetlenek. 

Az Ab arra is rámutatott, hogy az új bűncselekmény csak szándékosan és célzattal követhető el. Az elkövetőnek tehát tudnia kell arról, hogy olyan ember érdekében folytat szervező tevékenységet, aki valójában nincs üldözésnek kitéve vagy a közvetlen üldözéstől való félelme nem megalapozott. Tisztában kell lennie azzal is, hogy jogellenesen az országba lépőt vagy jogszerűtlenül itt tartózkodót segít a tartózkodási jogcím megszerzésében, és mindezt a nyomozó hatóságnak kell bizonyítania.

Az Ab szerint a szólásszabadság sérelme azért nem következik be e Btk.-paragrafus alkalmazásával, mert az kizárólag olyan véleménynyilvánítást tilt, amelynek célja más személyek jogellenes magatartásra indítása, nem érinti viszont a migrációval kapcsolatos véleménynyilvánítást, a közéleti viták tartalmát. A veszély, amelyet ez a korlátozás elhárítani igyekszik, nem a kommunikációra vonatkozik, hanem a kommunikáció által kiváltani kívánt magatartásra.

Az Ab kiemelte azt is: a tényállás szövege nem utal a humanitárius segítségnyújtást célzó tevékenységek tilalmára, és az Alaptörvényben megkövetelt észszerű értelmezés mellett a rendes bíróságok nem is juthatnak ilyen következtetésre. Az elesettek és a szegények megsegítése alaptörvényi kötelesség, ezzel összeegyeztethetetlen lenne büntetéssel fenyegetni az olyan segítő, önzetlen tevékenységet, amely a Btk.-ban tiltott céllal nem áll összefüggésben.

„Rettenetesen szomorúak vagyunk, hogy az Alkotmánybíróság egy szerintünk ennyire egyértelműen abszurd és Alaptörvény-ellenes ügyben így döntött. A Stop Soros homályos, jogi szempontból teljesen értelmezhetetlen. A törvénynek nincs más célja, mint börtönnel fenyegetni azokat, akik kiszolgáltatott embereknek segítenek és nem értenek egyet a kormány jogsértő menekültpolitikájával" – reagált a döntésre Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója.

„A már szinte kizárólag kormánypárti bírókból álló testület döntése illeszkedik abba a gyakorlatba, hogy politikailag kényes ügyekben vagy nem dönt – ahogyan felfüggesztette a külföldi támogatásokról szóló törvény elbírálását – vagy nem mer szembeszegülni a kormány akaratával. Az Alkotmánybíróságnak kellene lennie az alkotmányosság legfőbb őrének és az Alaptörvény legfőbb védelmezőjének, sajnos ennek a feladatának már egyre kevésbé felel meg."

Az Amnesty Magyarország 2018. október 12-én nyújtott be alkotmányjogi panaszt. Érvelésünk szerint a súlyosan jogkorlátozó törvénymódosítás annyira homályos definíciót ad a bűncselekményre, hogy annak gyakorlatilag bárki bármikor az alanya lehet, ami a kiszámíthatatlan helyzetet teremt és lehetőséget ad annak önkényes alkalmazására. A törvény sérti továbbá a szabad véleménynyilvánításhoz való jogot, mert a legsúlyosabb, büntetőjogi szankciók alkalmazását helyezi kilátásba, ezzel pedig szükségtelenül és aránytalanul beavatkozik abba, hogy ki és hogyan vehet részt a migrációról szóló demokratikus közéleti vitákban.