Amerika aggodalommal figyel

Szelestey Lajos sajtószemléje

Szinte minden fontos sajtóorgánum bő terjedelemben írt a múlt heti magyarországi eseményekről. Ezekből az újságcikkekből válogatottunk.

A State Department honlapja
A State Department szerint a hónap elején lezajlott budapesti látogatása során az illetékes helyettes államtitkár – ahogyan azt az egész világon teszi – minden tárgyalópartnerével közölte: az Egyesült Államok továbbra is szót emel Magyarországon a jó kormányzásért, a jogállamért és az emberi jogokért. A közlemény kiemeli, hogy Thomas Melia a kétnapos út során hangsúlyozta: Washington a kétoldalú fórumokon változatlanul szóba kívánja hozni aggodalmait az alapvető szabadságjogok, a demokratikus folyamatok, a jogállam és az alkotmányos fékek és ellensúlyok meggyengülése miatt. A helyettes államtitkár a tárgyalások során bátorította a kormányt, hogy fokozza erőfeszítéseit a korrupció ellen, megjegyezve, hogy az Egyesült Államok kulcsfontosságú partner lehet ebben a küzdelemben. Szorgalmazta továbbá, hogy a hatalom működjön együtt azokkal a civilszervezetekkel, amelyek az átláthatósággal és a jó kormányzással foglalkoznak. Jelezte, hogy Obama elnök határozottan kiáll a civil társadalomért. Melia egyúttal megerősítette: országa aggodalommal figyeli, hogy a magyar kormány olyan civil csoportokat zaklat, amelyek az emberi jogokra, illetve támogatások odaítélésére szakosodnak. A washingtoni külügyminisztérium megbízottja példának nevezte a Miniszterelnöki Hivatal és a zsidó közösség kerekasztal-megbeszélését, mármint azt, hogy a magas szintű párbeszéd kedvező eredményekre vezethet a fontos társadalmi csoportok képviselőivel. Melia ellenben nyugtalanságának adott hangot a hatalom és a vallási közösségek kapcsolata miatt, külön is érintve, hogy felül kell vizsgálni az egyházak elismerését szabályozó törvényt, ahogy arra az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága is felhívott. A vendég a kormányzat és a civilszervezetek megbízottaival lezajlott találkozókon egyaránt leszögezte, hogy a korszerű demokráciákban mindenkit egyenlő állampolgári jogok illetnek meg, beleértve a romákat is. Az ellenzéki pártok vezetőivel folytatott megbeszéléseken pedig amellett foglalt állást, hogy végre kell hajtani az EBESZ választási ajánlásait, mert el kell érni, hogy valamennyi politikai erő egyenlő esélyekkel indulhasson a választásokon. A Krím megszállásáról és Kelet-Ukrajna destabilizációjáról szólva az államtitkár-helyettes aláhúzta, hogy fenn kell tartani a transzatlanti együttműködést a szankciók ügyében, mivel Oroszország igyekszik aláásni az ukrán szuverenitást és területi épséget.

Frankfurter Allgemeine Zeitung
Adam Michnik veszélyesnek tartja Orbán Viktor politikáját. Az egykori lengyel ellenzéki, a Gazeta Wyborcza főszerkesztője azzal indokolja véleményét, hogy a magyar kormányfő egyedülálló cinizmust tanúsít. 1989-ben nem volt nála radikálisabb antikommunista és szovjetellenes politikus az egész országban. Ma viszont összeállt Putyinnal, s ezzel figyelmen kívül hagyja uniós és NATO-kötelezettségeit. Másfelől viszont nem igazán meglepő ez az új irányvonal, mivel a belpolitikában a példaképeit – az orosz elnököt és Erdo?ant – majmolja. Putyinhoz hasonlóan ő is arról álmodik, hogy bevezeti az irányított demokráciát, ahol Brüsszel vagy Strasbourg ellenvetése nélkül őrizetbe vetetheti az ellenfeleit. A lengyel elemző attól tart, hogy a Moszkvából érkező támogatás még jobban megerősíti Orbán hatalmát, illetve rossz irányba viszi a magyar vezető gondolkodását. Az orbáni Magyarország ugyanis nem adta fel, hogy érvénytelenítse a trianoni szerződést, és ismét odébb tolja a magyar határokat.

The Washington Post/AP
A hírügynökség a rigai külügyminiszteri tanácskozás kapcsán úgy látja, hogy az EU két részre szakadt az Oroszországhoz fűződő viszony alapján: az egyik oldalon vannak a korábbi szovjet tömb országai, amelyek kemény kiállást követelnek az agresszió miatt, ezzel szemben például a németek és a franciák óvatosabbak, hogy nyitva tartsanak bizonyos csatornákat. Eközben Putyin udvarol az olyanoknak, mint Magyarország és Görögország, hogy azok tövisként működhessenek az unión belül. A közösség egysége például éppen a magyaroknál töredezik, ahol Orbán Viktort szigorúan figyelik, mivel – részben Moszkvára építve – illiberális államot akar létrehozni. Kampányt folytat civilszervezetek lejáratására, korlátozza a kormányzat átláthatóságát és gyengíti a demokratikus fékeket és ellensúlyokat. Néhány bíráló kis Putyinnak hívja a kormányfőt azért, ahogyan országát irányítja. A politikus a múlt hónapban találkozott az orosz elnökkel, és utána bejelentette, hogy gázmegállapodást kötöttek, ami mutatja, hogy a Kreml miként használja ki befolyását Kelet-Európában, köszönhetően az energiahordozóknak. Mellesleg már Putyin meghívása is sértésnek számított sok EU-s partner számára.

Wiener Zeitung
Kedvező kritikát közöl Alföldi Róbert Volkstheater-beli vendégeskedéséről a bécsi lap. A rendező Háy Gyula Tiszazug című drámáját vitte színre. A darab formálisan az 1929-ben kipattant gyilkosságsorozatról szól, amelyben jó pár feleség a vagyonért megmérgezte férjét, ám igazából a kapitalizmus működési mechanizmusát mutatja be. A bírálat szerint ugyanakkor Alföldi, aki nem kedves az Orbán-rezsim számára, a súlyos magyarországi szegénységet mutatja be, amit megfejel két fiatal szerelme a kilátástalan helyzetben. Ehhez meglehetősen sok naturalista eszközt alkalmaz.

Die Welt
Nagyon sok közép-európaiban orosz vér folyik, mert azoktól a csoportoktól származik, amelyek 4500 évvel ezelőtt a mai Oroszország déli részéből vándoroltak be a térségbe. Ezt az a jelentés állapítja meg, amelyet egy nemzetközi kutatócsoport tett közzé a Nature Magazinban. A szakértők úgy jutottak erre a következtetésre, hogy elemezték 94 olyan ember génjeit, akik 3–8000 évvel ezelőtt, vagyis a kő-, illetve bronzkorban éltek Európában, így a többi közt magyar földön is. Ehhez új módszert fejlesztettek ki az emberiség történelméről a legtöbb információt tartalmazó genomok elkülönítésére. Ily módon az derült ki, hogy a kb. 7500 éve letelepedett korai földművesek genetikailag csaknem azonosak voltak Spanyolországban, Németországban és Magyarországon, vagyis valószínűleg a Közel-Keletről, közös ősöktől származtak. Ezután következett, csaknem 5000 évvel ezelőtt az újabb népvándorlási hullám, amellyel 2600 kilométert megtéve marhatartók özönlöttek a régióba az eurázsiai sztyeppékről. Velük terjedtek el az indoeurópai nyelvek is.