Államosítanák a Dr. Ámbédkar Gimnáziumot
Az oktatási kormányzat javaslatot tett arra, hogy 2019. szeptemberétől államosítja a sajókazai Dr. Ámbédkar Gimnáziumot, ahová leginkább 16-20 éves, nagyrészt roma fiatalok járnak az érettségi, a diplomához való továbblépés, valamint a nyelvtudás reményében. Ez önmagában tragikus lépés, hiszen azt jelenti, hogy az iskolát alapító és azt eddig komoly erőfeszítéssel, de sikerrel működtető Dzsaj Bhím Közösség, hacsak valami csoda nem történik, a jövőben legfeljebb szakértőként vehet részt az itteni folyamatokban – már ha részt vehet.
A gimnáziumot 2007-ben alapította Orsós János vezetésével a közösség. Az iskolában az elmúlt 12 évben – ahogy ez a gimnázium most közzétett, az államosításhoz vezető útról szóló tájékoztató füzetéből kiderül – több mint száz diák tett sikeres érettségi vizsgát, sokan itt fejezték be az általános iskolát, illetve itt szereztek szakképesítést. Nagy részük halmozottan hátrányos helyzetű roma fiatal.
Az iskola azért nem kap állami finanszírozást, mert a közösség az Országgyűléstől nem kapta meg az egyházi státuszt. Eddig a gimnázium működését elismerő és azt szakmailag támogató Balog Zoltán volt humánminiszterrel kötött egyéni megállapodás alapján lehetett finanszírozni az intézményt, de az ő távozásával az oktatásirányítás ezt a megállapodást megszünteti, és inkább az államosításra tett javaslatot.
Kérdés, hogy a kormány képes-e szakmailag irányítani egy ennyire speciális intézményt, ahol a pedagógiai módszerek is teljesen eltérők az egyen köntösbe öltöztetett állami intézményekéitől. A válasz: aligha. A magyar állam és Borsod megye hatóságai soha nem készítettek tervezetet nappali gimnáziumok megnyitására a megye kisgyermekeinek nagy részét kitevő hátrányos helyzetű tanulók számára. Miskolcon 2017-ben a város vezetői még azt is ellenezték, hogy a Martin Luther King Kollégium munkája elkezdődhessen a városban. Ma sincs – vagy legalábbis nincs tudomásunk róla – állami tervezet az általános iskolások tömeges leszakadásának ellensúlyozására. Az Ámbédkarban dolgozók már csak abban reménykednek, hogy az iskola államosítása egy a kirekesztést fölszámoló, a szegregált iskolákban éveket eltöltő fiatalok jövőjét tervező állami koncepció része lenne, amelyben az ő szakértelmükre is számítanak.
