Állami iskolák: azt sem tudják, ki adja majd a krétát
Állami fenntartásba kerültek január 1-jével az eddig önkormányzati köznevelési intézmények, amelyek ezzel beolvadtak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba. Az iskolák feladatainak ellátását szolgáló ingó- és ingatlanvagyon – ideértve a taneszközöket, továbbá az intézményben lévő más eszközöket és felszereléseket is – szintén a központ ingyenes használatába, illetve kezelésébe került.
Az állami intézményfenntartó foglalkoztatotti állományába tartoznak az idei évtől a pedagógusok, valamint az oktató és nevelő munkát közvetlenül segítő közalkalmazottak is. A törvény alapján ugyanakkor munkavégzési helyük a tanítási év végéig nem változtatható.
A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ december 19-i tájékoztatásában idézte, hogy a köznevelési törvény szerint a köznevelés biztosítása állami feladat, ezért az 2013. január 1-jétől az állami fenntartás és a települési önkormányzati működtetés megosztásának elve szerint alakul át – írja a hirado.hu.
Főszabályként a háromezernél kisebb lélekszámú települések iskoláinak működtetése január 1-jétől automatikusan az állam kötelessége, ám ha az önkormányzat a bevételeiből azt képes finanszírozni, átveheti a feladatot. 83 kistelepülés nyilatkozott úgy, hogy az iskoláját a jövőben is maga akarja működtetni, melyre 55-en kaptak engedélyt az oktatásért felelős minisztertől.
A háromezernél nagyobb lélekszámú települések közül 227 nyilatkozott arról, hogy a működtetést is átadná az államnak. Közülük 120 vállalta, hogy hozzájárulást fizet az államnak iskolája működtetéséhez, a többi 107 pedig mégsem mondott le iskolája működtetéséről.
Az új rendszer bevezetése tele van bizonytalanságokkal és kérdőjelekkel. Nincs válasz nagy, mindenkit érintő, és kisebb, helyi konfliktusokat kiváltó kérdésekre sem.
Ezek közül néhány – fontossági sorrend nélkül.
1. Ki fogja biztosítani a krétát az osztálytermekbe?
2. Ki szabja meg, hogy heti hány órában alkalmazzák a pedagógusokat?
3. Megválaszthatja-e az intézményvezető a munkatársait?
4. Lesznek-e plusz órák a tehetséggondozásra és a gyengék felzárkóztatására?
5. Ki fogja meghatározni, melyik pedagógus hány órában fog tanítani?
6. Egységes lesz-e a kötelezően letanítandó órák száma? Ki mondja meg, hogy iskolánként hány ilyen pedagógusra és órára van szükség?
7. A lyukasórákra idejére kinek kell garantálnia a gyermekek felügyeletét?
8. Hogyan oldják meg a különböző felekezetűek hittanoktatását egy adott időben?
9. Milyen jelentőséggel bír a későbbiekben a bizonyítványba bekerülő hittan-, illetve etikaosztályzat?
10. Ha a gyerekek számára egésznapos lesz az iskola, korlátozzák-e a házi feladatok mennyiségét?
