Alkotmánybíróságon a törvénymódosítás, megalakult az Integritás Hatóság

Tegnap a Parlament elfogadta a büntetőeljárási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot – amelyet azért nyújtott be a kormány, hogy megegyezzen az Európai Bizottsággal a kondicionalitási eljárásban – a fideszes többség megszavazta, hogy azt egyből Alkotmánybíróságra küldjék. Az Országgyűlés a normakontrollal kapcsolatos határozatot 133 igen, 12 nem és 34 tartózkodó szavazattal elfogadta – írja a 24.hu.

Életbe lép a „vádkikényszerítés” aktusa

Erre azért volt szükség, mert így egyezett meg a kormány az Európai Bizottsággal: Brüsszelben ragaszkodtak hozzá, hogy nyújtsák be és fogadják el a törvényt a „vádkikényszerítésről”, de azt is elfogadták, hogy a kormánynak vannak jogi aggályai és emiatt az Alkotmánybírósághoz fordul. A módosítás egy eddig ismeretlen új mechanizmust léptet életbe, a vádkikényszerítést, amellyel mostantól kívülállók is felléphetnek olyan ügyekben, amelyekben a közvagyon vagy a közhatalom gyakorlása a tét. A lényeg a gyakorlatban az, hogy ha a nyomozó hatóságok nem indítanak eljárást, akkor közvetlenül nem érintett személyek is bírósághoz fordulhatnak, hogy kikényszerítsék.

Autonóm államigazgatási szervként létrejön az Integritás Hatóság az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos csalás, összeférhetetlenség, korrupció vagy más jogsértés kivizsgálása érdekében. Az új intézmény felállításáról szintén az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében döntött a parlament kedden 150 igen szavazattal, 12 ellenvoks és 19 tartózkodás mellett azt követően. A hatóságnál bárki tehet panaszt, de az intézmény hivatalból is indíthat eljárást olyan esetekben, amikor azt látja, hogy az illetékes hatóságok nem tették meg a szükséges lépéseket a korrupció visszaszorítása érdekében.

(Kiemelt fotónk: Szavaznak a képviselők az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló törvény módosításáról az Országgyűlés plenáris ülésén. MTI/Szigetváry Zsolt)