"Aljas módszer" - Tüntetés készül a Fidesz terve ellen

A jövőben az Alkotmánybíróság (AB) nem rendelkezne döntéshozatali hatáskörrel az országos adókat és járulékokat érintő törvényekkel kapcsolatban, így például a kedden megsemmisített 98 százalékos különadóról szóló törvénnyel kapcsolatban - jelentette be Lázár János kedden a Parlamentben. A Fidesz frakcióvezetője ugyanis az Alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény ilyen tartalmú módosítását terjesztette be az Országgyűlésnek. A kormánypárti politikus leszögezte: emellett újra - változatlan formában - beterjesztik a különadóról szóló jogszabályt és "egy fillért nem adnak vissza."

A tervezett módosítások szerint egyrészt az Alkotmányban kibővülne azon területek köre, amelyekről nem lehet országos népszavazást tartani: a jelenleg is ebben a körben szereplő költségvetés, a költségvetés végrehajtása, a központi adónemek, az illetékek, a vámok, valamint a helyi adók központi feltételei mellett a jövőben a járulékokról sem lehet referendumot tartani. A másik újdonság szerint pedig az AB-nek nem lenne döntési hatásköre olyan törvények tartalmával kapcsolatban, amelyekről nem lehet országos népszavazást tartani.

Lázár azt is megerősítette, hogy a módosítások után az AB nem hozhatna döntést a magánnyugdíjpénztári befizetéseket illető hétfőn elfogadott törvényről sem, illetve nem lehetne kiírni az MSZP által kezdeményezett népszavazást sem ebben a témában. A frakcióvezető kérdésre válaszolva elismerte, hogy ha az AB kedden nem helyezte volna hatályon kívül a különadóról szóló törvényt, akkor nem kezdeményezték volna a módosításokat – jelentette a Független hírügynökség.

Lázár hozzátette: az előterjesztésekről egyeztetett Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki "tökéletesen egyetértett" a javaslatokkal. A frakcióvezető tervei szerint két hét alatt megtárgyalhatja és elfogadhatja a parlament a most bejelentett módosításokat. A kormánypárti politikus szerint a 98 százalékos különadóról szóló törvény az "arcátlan" végkielégítések ellen született és ez "mindent felülíró társadalmi érdek", éppen ezért ragaszkodnak a kormánypártok az életbe léptetéséhez. Az elmúlt hat hónapban egyébként a különadó bevezetésével egymilliárd forinttal maradt több az államkasszában, ennyivel kevesebb végkielégítést fizetett ki az állam a közszférában. Lázár szerint egyébként az általa kezdeményezett alkotmánymódosítás csak ideiglenes, az új alkotmány részletesen szabályozza majd ezt a kérdést.

MSZP: A Fidesz vezére fél

Az MSZP szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében így reagált: "Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője ma ékes bizonyítékát adta pártja jogállamhoz való hozzáállásának, egyúttal világossá tette: a Fidesz demokrácia-felfogása távol áll Európától, a civilizált világtól. Az MSZP szerint egy civilizált európai jogállamban elfogadhatatlan, hogy a kormányzó párt parlamenti frakcióvezetője megfenyeget egy független állami intézményt, mert az - a jog, az igazságosság, a nép mellé állva - ellent merészelt mondani neki."

Azt írják: "Lázár János ma délutáni fenyegetőzése jellemző a Fidesz demokrácia-felfogására, ám aligha hihető, hogy ez az aljas módszer az ő fejéből pattant ki. Erre csak egy olyan ember képes, aki immár a húsz évvel ezelőtt született jogállamot is két lábbal tiporja. Ezután azonban minden magyar demokrata joggal mondhatja: a Fidesz vezére fél a néptől, a Fidesz vezére fél a népszavazástól."

"A Magyar Szocialista Párt a lehető leghatározottabban felszólítja az alkotmányos bukásban részesített fülkeforradalmárokat és vezérüket: El a kezekkel az Alkotmánybíróságtól!" – zárul a közlemény.

Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök kedden demonstrációra hívott az az Alkotmánybíróság védelmében.

LMP: El a kezekkel a jogállamtól!

A párt közleménye szerint a Fidesz ma hadat üzent az alkotmányos demokráciának. Az LMP tiltakozásul a továbbiakban nem vesz részt az alkotmány-előkészítő bizottság munkájában, valamint tüntetésre hívja a jogállam és a demokrácia híveit az Alkotmánybíróság épülete elé.

Az LMP szerint a Fidesz átlépte a Rubikont. "Az Alkotmánybíróság ma egyhangúlag alkotmányellenesnek találta a 98 százalékos különadót, mivel az nemcsak a jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmekre vonatkozik, hanem olyanokra is, amelyek törvényi előírás alapján, alanyi jogon járnak. Ha a Fidesz hinne a jogállamban, akkor csak azt tehetné, amit eddig minden kormány tett ilyen esetben: elfogadná az AB döntését" – írják.

"Sajnos a jelek szerint a Fidesz csak a hatalomban hisz, és ma hadat üzent az Alkotmánybíróságnak, a népszavazás intézményének és ezzel a teljes magyar alkotmányos berendezkedésnek. Jelenleg ez a két intézmény jelenti a legfontosabb ellensúlyt a mindenkori kormány politikájával szemben. A Fidesz politikusainak ezt tudniuk kell, hiszen az előző nyolc évben számos esetben fordultak az Alkotmánybírósághoz, és 2008-ban népszavazással buktatták meg a Gyurcsány-kormány átgondolatlan reformjait. Ezért Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője ma valószínűleg megdöntette a politikai cinizmus világcsúcsát, amikor éppen az Alkotmánybíróság és a népszavazások lehetőségeit súlyosan korlátozó alkotmánymódosításokat javasolt, állítása szerint a miniszterelnökkel teljes egyetértésben" – áll a közleményben.

A Lehet Más a Politika számára elfogadhatatlan, hogy egy párt ilyen mértékben kívül helyezze magát a törvényesség keretein. Ezért az LMP képviselői a továbbiakban nem vesznek részt az alkotmány-előkészítő bizottság munkájában, továbbá november 3-án, a koalíciós Nagy Imre kormány megalakulásának évfordulóján békés tüntetésre hívja a jogállam és a demokrácia híveit az Alkotmánybíróság épülete elé.

Jobbik: Nem elegáns

A Fidesz válaszlépését Volner János, a Jobbik frakcióvezető-helyettese sajtótájékoztatón úgy minősítette: nem meglepő és nem is elegáns.