"Aljas indokból hozott törvény"

Fleck Zoltán a galamus.hu oldalon nevezte aljas indokból hozott törvénynek a szigorító csomagot, hangsúlyozva, hogy a bírói autonómia korlátozása és az ügyvéd tevékenységének korlátozása sem jogállami motiváció.

Magyar György ügyvéddel és Rádai Eszter újságíróval Fleck Zoltán arról beszélgetett, hogy a szakértők szerint a gyakorlatrban milyen hatásai lesznek az elfogadott törvényeknek. A Mozgó Világban olvasható beszélgetésben a többi között azt is részletezték, hogy várhatóan milyen nyomás alá kerülhetnek a gyanúsítottak - írta a

Emlékezetes, hogy Baka András főbíró augusztus utolsó napjaiban - példátlan eset - az Alkotmánybírósághoz fordult a kormánypárti kétharmados többséggel megszavazott büntetőeljárási törvény ügyében. Portálunk beszámolt arról. hogy Baka András a büntetőeljárási törvény egyes pontjai alkotmányellenességének megállapítását kérte. "Az LB büntetőkollégiuma már a törvény elfogadása előtti napokban, június végén kiadott 32 oldalas véleményében jelezte, hogy álláspontja szerint több ponton alkotmányellenes a büntetőeljárási törvény parlamenti végszavazásra váró módosítása. Így többek között az a rendelkezés, amely szerint egyes ügyekben a legfőbb ügyész döntheti el, mely bíróság járjon el, továbbá ezekben a kiemelt ügyekben az eddigi 72 helyett 120 óráig tarthatják őrizetben a gyanúsítottat.

A büntetőeljárási törvény módosítását július elején szavazta meg az Országgyűlés, napokon belül hatályba lépett, és a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell, ha még nem történt vádemelés."

Finszter Géza és Korinek László egyetemi tanárok írása "Levél a kormányzó honatyákhoz" címmel jelent meg, és a szerzők egyértelműen kijelentették: nagy baj van, olyan irányba fordulunk, amely alapvetően ellentétes az európai jogfejlődéssel.

"Az európai jogfejlődésben a tisztességes eljárás követelményeinek a kialakítása csaknem kétszázötven esztendő szerves fejlődésének az eredménye. A felvilágosodás eszméi emelték az emberi méltóságot minden értékrendek első helyére. Ez a világlátás nem tűrte el, hogy a büntetőhatalom kegyetlenségben versenyre keljen a bűnözőkkel. Az állami büntetőigény érvényesítése előtt két akadályt ismert fel: a múlt megismerésének nehézségeit és a bosszúért kiáltó emberi indulatokat. A két akadály a mai napig létezik, de az eljárási garanciák kialakításával mégis sikerült olyan büntetőhatalmat létrehozni, amely egyszerre képes hatékonyan és törvényesen működni. A büntetőeljárás kettős feladata, az igazság megállapítása és a törvényesség érvényre juttatása csak az eljárási garanciák maradéktalan betartásával lehetséges. A törvénysértő bizonyítási módszerek és eszközök tilalma, a védelem joga, a jogorvoslati jogosultság, a szabadságkorlátozó kényszerintézkedések feltételeinek szigorú érvényesítése, az embertelen, megalázó és kegyetlen büntetőintézkedések elutasítása ennek a fejlődésnek a legfontosabb állomásai. Az önkényuralmi rendszerek, amelyek elutasították a humánumnak ezeket az értékeit, és a hatalom szolgájává tették a büntetőjogot, sorra elbuktak.

A most tárgyalt törvényjavaslat úgy tesz, mintha az igazságszolgáltatás eddigi kudarcaiért a garanciális szabályok lennének felelősek. A garanciák gyengítése azt jelenti, hogy megnövekszik a bírói tévedés veszélye. A büntetőhatalom elől úgy bontanak le korlátokat, hogy közben ennek a hatalomnak a múltról szerzett ismeretei változatlanul bizonytalanok és ellenőrizetlenek maradnak. Ezen a kiemelt ügyek kategóriájának az ismételt bevezetése sem segít. Csupán arra ad alkalmat, hogy szigorúbb legyen a szabadságelvonás és korlátozni lehessen a védelmet. A meghosszabbított őrizet nemcsak azt hátráltatja, hogy a gyanúsított a bírája elé kerüljön, hanem arra ad lehetőséget, hogy a fogság körülményei olyan beismerésre késztessék, amely a későbbiekben éppen hogy az eljárás elhúzódásához, a jogi értékelés megnehezítéséhez vezet. Nincs nagyobb bizonytalanságban az igazságszolgáltatás, mint amikor a különböző időpontokban tett vallomások visszavonásának útvesztőibe téved. A bűnügyi védő nem bűnpártoló, hanem egy igazságszolgáltatási funkció, a védelem teljesítője. Az a büntetőeljárás, amelyik az igazság megállapítását tűzi ki céljának, egyenesen szorgalmazza a védői közreműködést.

Az eljáró hatóságok tagjainak esetleges felkészületlenségét sem a védő időleges kizárása, sem az őrizet idejének meghosszabbítása nem fogja pótolni, ellenben a törvénysértő eljárás veszélyét tetemesen megnöveli. A javaslat az eljárási kényszerintézkedések jogszerű alkalmazásához fűződő érdekekkel szemben a bűnüldözés szempontjait olyan mértékben előnyben részesíti, hogy a nyomozási bírótól is a nyomozás érdekeinek támogatását várja. Annak ellenére, hogy a nyomozási bíró eredetileg arra kapott mandátumot, hogy az alapjogok őreként a törvényességre felügyeljen. Ez már csakugyan ellentmond a józan észnek."

A kriminalisztika tekintélyes, közismert szakértői már július elején, a szavazás előtt drámai hangon figyelmeztették a Fidesz-KDNP képviselőit: ezt a lépést nem lenne szabad megtenniük. Megtették - írta a Stop.hu.