A Városházán feltörölték velünk a padlót

A Kortárs Építészeti Központban, a Városháza Fórum pályázatának szakmai vitája rendhagyó formát öltött. Egy lezárt pályázat résztvevői mutatták be egymásnak a munkáikat. Azok is, akik nyertek, azok is akik veszítettek, azok is akiket kizártak. Az építészeti tervek pályáztatásának történetében eddig példa nélkül álló módon a pályázók egy harmadát kizárták formai okok miatt. A fórumon azonban ők is képviseltették magukat.

Távol maradt viszont az első helyezett, a 15 millió forintos díjjal jutalmazott Erick von Egeraat Associated Architects. Az, az iroda, amelyik összesen négy részletben adta be munkáját, ezért kapta nyertes pályázatuk a 22-es bírálati sorszámot. Miközben összesen 18 pályázó indult, 18 pályázattal.

Bíráló bizottság, szoftverrendőrségi szerepben

„Ha egy úri lócsiszárral találkoztam, s bevert sárral, nem pöröltem. Félreálltam, letöröltem" - idézte Arany Jánost a nagy múltú Középülettervező Zrt előadója, miután őket is hat kizárt pályázó közé sorolták. Munkájukat még arra sem méltatták, hogy elbírálják. Megtekintés nélkül kapták vissza a pályázat kiírójától, a Fővárosi Önkormányzattól. De Zoboki Gábor, a Művészetek Palotájának tervezője sem elégedett, pedig a Zoboki- Demeter és Társai Építésziroda kiemelt, 4 millió forintos jutalomban részesült. – Feltörülték velünk a padlót! – mondta, hogy szemléltesse, mennyire lejáratták a szakma képviselőit.

– Rettentő az a szellemi, fizikai, anyagi ráfordítás, amit ebbe a pályázatba mindenki belefektetett. Éppen ezért méltatlan az, ahogyan a zsűri szoftver-rendőrséget játszik a pályamunkák elektronikus másolatának ellenőrzéskor – vélte Skardelly György, Ybl díjas építész.

A kizárások oka egy apró technikai, informatikai figyelmetlenség, esetleg járatlanság. A kizártak mindegyike ugyanazt a hibát követte el. A pályázatok elektronikus másolatán, a cd-n a dokumentumok adatlapjáról nem tüntették el az azonosító adatokat.

Ez azonban hatalmas hibának bizonyult, mert több tucat építész-tervező, gépész-, műemlékvédelmi-, közlekedési-, statikus és más szakági mérnök több heti munkáját dobták a kukába a közbeszerzési törvény előírása miatt. A pályázóknak anonimnek kell maradniuk, még akkor is, ha a pályázat második köre már meghívásos volt. Még akkor is, ha az építészeti pályázat maga – a szakmabeliek számára – olyan, mint egy névjegy.

A tömeges sokkhatás után, a kibeszélés fórumaként hívták össze a találkozót az építészek. A szenvedélyektől fűtött, mégis higgadt megbeszélésen nem elsősorban felelősöket firtatták, hanem a hibákat, a csapdákat keresték. Miért lett botránykő az év legrangosabb pályázatának indult kiírásból?

Budapest Szíve, a belváros

A Budapest Szíve projekt az utóbbi 2-3 év utópiája. A belváros újragondolását, a közlekedési viszonyok átalakítását, a csillapított forgalom bevezetését, a Duna part hangsúlyosabb használatát, a sétálóutcák, a promenádok, az élhetőbb környezet kialakítását célozza a Kálvin tértől a Szabadság térig, illetve a Kossuth Lajos utca tengelyében egészen a Blaha Lujza térig.

A projekt megvalósításához az Európai Unió támogatását kívánják használni, a következő évtized közepéig. A grandiózus elképzeléseket al-projektekre bontották, ennek egyike a Városháza Fórum elnevezésű építészeti pályázat, ami a kiverte a biztosítékot az építészek körében.

Kiemelt jutalom, ami talán a nyomdaköltségre elég lesz

A Budapesti Főpolgármesteri Hivatal műemlék épülete kórháznak épült a 18 században. Az idők során sokfajta átalakításon esett át, mai funkciójának nem teljesen felel meg. A hivatal kisebb helyen is elférne, nincsen konferenciaterme, ezért kell a közgyűléseket a Váci utcában az Új Városházán tartani. A Főpolgármesteri Hivatal tavasszal kiírt egy pályázatot, amely előminősítési szakasszal indult. Ekkor a résztvevők különböző bizonylatokkal, dokumentumokkal, referenciákkal igazolták tőkeerejüket, alkalmasságukat, szakmai múltjukat, korábbi megbízásaikat. Majd 18 résztvevő maradt a körben, akik félmillió forintért megvásárolhatták a pályázati kiírást. A tender minden egyes elemének való megfelelés hatalmas erőkifejtést igényelt a pályázóktól.

Az ugyancsak négy millió forintos kiemelt jutalomban részesült holland-magyar ONL Hungary Kft képviselője elmondta, hogy 20-30 tervező dolgozott a megvalósításon 2-3 hónapon keresztül. A négymilliós jutalom jó, ha a nyomda költségüket fedezi. Véleménye szerint hiba kizárni a fiatal, kicsi irodákat az előminősítéssel. Ugyancsak hiba a hatalmas építészeti dokumentáció megkövetelése, mert egy jó építészeti ötlet egy sör alátéten is megáll.

Koncepciótlan pályázati kiírás, amelynek nem egyszerű megfelelni

Az építészek a pályázat tartalmát is koncepciótlannak tartják, szakszerűségét vitatják.

„A tervezési feladat a Városháza épületegyüttes kialakítása, a Károly körúti beépítés építészeti megfogalmazása, elsődlegesen a hivatal funkció lehető legmegfelelőbb elhelyezése, ezen kívül kulturális és piaci funkciók telepítése, ezáltal a terület élettel telítése és a megvalósíthatóság piaci feltételeinek megteremtése„ tartalmazta a kiírás. A tervezők nehezményezték, hogy a kiírás nem szólt arról, milyen biztonságtechnikai előírásoknak kell megfelelni. Ahogyan a környezettudatos építészet elvárásait is csak közhelyként fogalmazta meg.

De a pályázati kiírásban szereplő építészeti elképzelést sem fogadta osztatlan elismerés. Többen elutasították, hogy a területre egy újabb pláza képződményt vagy bérirodát kellene létrehozni, cserébe a Városházát pedig átadni egy üzleti funkciónak. Így a pályázók többsége nem tett eleget annak, hogy a Városházának a jelenlegitől eltérő funkciót adjon. Budapestnek szüksége van egy reprezentatív, nagyvonalú, „birodalmi léptékű”, magas szervezettséggel rendelkező épületre – magyarázta a Mérték Stúdió előadója, miért nem költöztették ki a Főpolgármesteri Hivatalt még a tervpapírokon sem.

Közbeszerzési eljárás, plusz török átok

A szakmai fórumon részt vett Eltér István, a Magyar Építész Kamara elnöke is. Elismerte, hogy sok hiba történt a pályázat végrehajtása során és ígéretet tett arra, hogy kezdeményezni fogják a változtatásokat a közbeszerzési eljáráson belül. Elképzelhetőnek tartotta, hogy különböző pályázati formákat valósítsanak meg, kevesebb legyen a pályázati díj, és magasabb a díjazás. Legfőképp maximálják a bekért anyagok mennyiségét, ezzel csökkentve a ráfordított munkát. Nem utolsó sorban a pályázatok elektronikus másolatai egy lezárt borítékban maradjanak az eredményhirdetésig. Felszólalása végén egy poént is megosztott a hallgatósággal. A Városháza Fórum telkére az elmúlt évtizedekben már tíz pályázatot írtak ki, ennek eredményeként összesen kétszáz terv született.„Meggyőződésem, hogy átok ül ezen a telken. Török átok, mert itt húzódik a régi városfal.” – keltett derültséget a hallgatóságban.

PPP, a jövő

A sok órás beszélgetés végén a résztvevők megállapodtak abban, hogy egy állásfoglalást készítenek az építészeti pályázatok eljárásaira vonatkozóan. Ezen kívül megkezdenek egy közös munkát, ami Budapest jövőbe mutató építészeti modelljét vázolja fel. Azért, hogy ismert legyen a szakma elképzelése, javaslata a mi legyen a terekkel, utakkal, még üres közterületeivel, a Dunával, a Duna parttal és még sok egyébbel. Csak így lehetne igazán következetesen és előrelátóan tervezni a város jövőjét, közlekedését, fejlődését, az életét.

Hogy mi lesz a nyertes pályázat sorsa a botrány után? Csak találgatni lehet, a mai válságos piaci viszonyok között. A következő lépcső a beruházás életében az engedélyezési tervek elkészítése és a befektető keresés volna. Ám kérdéses, hogy a beruházó ezt a pályázatot kívánja-e majd megvalósítani. Ha mégis, akkor a főváros és a beruházó egy Public Private Partnership konstrukciót alkothat, és közös üzleti modellben valósíthatja meg az elképzelést. Valamikor… a… jövőben.