A vádak túlnyomó része alól felmentették a Magyar Gárda volt főkapitányát
Próbára bocsátotta hatósági rendelkezés elleni izgatás miatt a Fővárosi Törvényszék kedden kihirdetett jogerős ítéletével Kiss Róbertet, a feloszlatott Magyar Gárda egykori főkapitányát, aki évekkel ezelőtt a szervezet újraalakítására buzdított. A másodfokú bíróság ugyanakkor az egy éve kihirdetett elsőfokú döntést helybenhagyva a vádak túlnyomó része alól felmentette a volt főkapitányt és két társát.
A büntetőügy előzménye, hogy a Fővárosi Ítélőtábla polgári eljárásban 2009. július 2-án jogerősen feloszlatta a Magyar Gárdát azért, mert a szervezet felvonulásai Tatárszentgyörgyön és más, etnikai feszültségek által sújtott kistelepüléseken sértették mások jogait és szabadságát, „a helyszínen meglévő konfliktusok megoldása helyett azokat tovább szították (…), az erőszak veszélyét váltották ki”.
A tábla kimondta azt is, hogy az egyesület megszüntetésével a mozgalom sem működhet tovább.
A jelen ügy vádiratában foglalt cselekmények a tábla döntését követő napokban történtek. Az ügyészség szerint a hatósági rendelkezés elleni izgatást a 2009. július 4-én az Erzsébet téren folytatott ülődemonstráción, a július 11-én a Szabadság téren tartott megmozduláson, illetve e-mailek szétküldésével követte el az elsőrendű vádlott. Továbbá két társával közösen egyesülési joggal visszaélést követett el, több vidéki helyszínen például új tagok avatásakor, illetve amikor 2009. november 22-én Budapesten – Horthy Miklós kormányzó 90 évvel ezelőtti bevonulására emlékezve – alakzatban, formaruhában vonultak a XI. kerületi Bartók Béla úton.
A vádlottak tagadták bűnösségüket. A büntetőeljárás három évig tartott, több ezer oldalnyi irat keletkezett, a bíróság azonban a vádpontok közül egyedül a július 11-ei Szabadság téri eseménnyel kapcsolatban mondta ki az elsőrendű vádlott bűnösségét. A többi vádpontban mindenkit felmentett.
A hatósági rendelkezés elleni izgatás a törvény szerint három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. A büntetlen előéletű Kiss Róbert esetében a bíróság büntetést nem szabott ki, intézkedésként pedig elegendőnek tartotta a kétéves próbára bocsátás alkalmazását, ami annyit jelent, hogy amennyiben a próbaidő letelte alatt újabb bűncselekményt követne el a vádlott, akkor ebben az ügyben is büntetést szabhatnak ki.
A Fővárosi Törvényszék keddi ítéletének szóbeli indoklása szerint a vádlottnak a július 4-ei Erzsébet téri néhány száz résztvevős ülődemonstráción elhangzott beszéde általános engedetlenségre nem szólított fel, a gárdát feloszlató – két nappal korábbi – ítélettel szembeni ellenérzések kifejezéséhez pedig mindenkinek joga van, akár tömegesen is.
Az e-mailekkel kapcsolatban a bíróság úgy vélekedett, hogy bár az interneten is megvalósítható a nagy nyilvánosság előtti elkövetés – ami ennek a bűncselekménynek nélkülözhetetlen tényállási eleme –, ám egy zárt körnek elküldött e-mail nem jelent nagy nyilvánosságot.
