A New York Times is az Orbán-rezsim bebetonozásáról ír

Az állami egyetemek mellett egyéb ingatlanokról, részvényekről és további vagyonelemekről is szó van, amik mind a miniszterelnök köreihez kerültek kedden – ahogy arról mi is írtunk korábban. A lap megjegyzi: ugyan az alapítványok a törvény szerint közcélokat szolgálnak, attól függetlenül, hogy ki van hatalmon, de a kritikák szerint mindezt visszaszerezni csak kétharmados többséggel lehet.

A lap az Indexnek nyilatkozó Palkovics Lászlót idézi: az innovációs és technológiai miniszter szerint „a pénzügyi és jogi stabilitás” miatt volt szükség a kétharmados törvénykezésre. Emiatt azonban a miniszterelnöknek és köreinek akkor is hatalmas befolyása lesz az egyetemekre és a tudományos életre, ha a választók jövőre nem rájuk szavaznak. A lap azt írja, hogy az egyesült ellenzék jövőre nagy kihívás elé állíthatja Orbán Viktort.

A New York Times megszólaltatja Kim Lane Scheppelet, a Princeton University nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó oktatóját is, aki régóta bírálója Orbán Viktor politikájának. Az egyetemi oktató szerint problémás, hogy az egyetemi vezetőség élére Orbán Viktor bizalmasait nevezik ki, akik utódjuknak is a Fidesz bizalmasait nevezhetik majd ki. Ez pedig az orbáni rezsim bebetonozását jelenti.

Magyar Bálint, volt oktatási miniszter, szociológus is megszólal a cikkben, aki szerint az oktatás és a kutatás autonómiája a döntés miatt nem biztosítható tovább. A lap felidézi, hogy Orbán Viktor korábban kultúrharcot hirdetett a liberális értékekkel szemben, és lebontotta a törvényi akadályokat, illetve demokratikus értékeket Magyarországon. Emiatt az Európai Unióval folyamatos konfliktushelyzetbe kerül.  A The New York Times kiemeli a meleg közösség jogainak csorbítását és a közpénzek elköltésének átláthatatlanságát.

A lap a Bloomberget idézi, amely szerint Magyarország azt kérte az EU-tól, hogy a helyreállítási alap ötödét az egyetemek modernizálására költhessék, ami 800 milliárd euró. Kim Lane Scheppele szerint a kedden elfogadott egyetemi szabályozás átláthatatlanná teszi, hogyan költik el az egyetemek az EU-s pénzeket.

A New York Times idézi Hadházy Ákost, aki szerint az intézkedés ahhoz hasonlatos, amikor a 80-as években a kommunista vezetés biztosította magának a vagyona átmentését a demokratikus átmenet során. „Nem arra készülnek, hogy veszítenek, de ezt felfoghatjuk B-tervnek is” – idézik az ellenzéki képviselőt.

(Kiemelt kép: Pmk58, CC BY-SA 4.0 / Wikimedia Commons)