A tengeren sodródnak a menekültek az EU határvédelmi ügynöksége miatt

Egy új vizsgálat szerint az Erópai Unió határvédelmi ügynöksége legalább 957 menedékkérő visszatoloncolásában vett részt az Égei-tengeren 2020 márciusa és 2021 szeptembere között, derül ki a Guardian cikkéből.

A Frontex, az EU legjobban finanszírozott, 758 millió eurós költségvetésű ügynöksége ellen vizsgálat folyik, mivel úgy tűnik, együttműködtek a görög hatóságokkal a menedékkérők illegális visszatoloncolásában, amit a szervezet eddig tagadott. Most a Lighthouse Reports, a Der Spiegel, az SRF Rundschau, a Republik és a Le Monde közös vizsgálata feltárta, hogy a Frontex a saját adatbázisa szerint is részt vesz a kitoloncolásokban. Az információszabadságra vonatkozó kérelem alapján az ügynökség Jora nevű, belső incidensjelentő adatbázisában olyan menedékkérők visszatoloncolását regisztrálták az Égei-tengeren, akiknek esetére úgy utaltak, mint akiknek már az elindulásukat megakadályozták. A Frontex iránymutatásai szerint ez olyan helyzetben fordul elő, amikor

a menekülteket még nem európai hatóságok állítják meg a tengeren a saját felségvizeiken, és még az út előtt visszaküldik őket az indulási helyükre.

A Frontex az adatbázis szerkesztett változatát adta át, de 145 hasonló címkével ellátott esetnél kiderült, hogy az ezekben foglaltak eltérnek a török parti őrség, a tanúk, a kiszivárgott dokumentumok és más bizalmas források ugyanezen incidensekről szóló jelentéseitől. Legalább 22 esetben a menedékkérőket csónakokból rángatták ki, görög mentőtutajokba tették őket, és sorsukra hagyták őket a tengeren sodródva. Két forrás is azt állította újságíróknak, hogy az Égei-tengeren véghez vitt illegális visszatoloncolások az „útrakelés megelőzéseként” kerülnek be a Jora adatbázisába. Különböző jogvédő szervezet szerint ezek az esetek szisztematikusak a térségben.

A Frontex-el szembeni újabb vádak a május 15-i svájci népszavazás előtt hangzottak el, amely az országnak az uniós határvédelmi ügynökséggel való együttműködéséről fog szólni. Svájc 2021-ben 24 millió svájci frankot (CHF) adományozott az ügynökségnek, és a kormány azt tervezi, hogy 2027-ig 61 millió svájci frankra növeli ezt az adományt. Az ügynökség bővítésének ellenzői azonban azt mondják, hogy ezzel

Svájc közvetlenül felelőssé válna az európai határokon zajló jogsértésekért.

A népszavazást azt követően írták ki, hogy egy petícióban több mint 62 000 aláírás gyűlt össze az ügynökség finanszírozásának csökkentése mellett. Görögország és a Frontex tagadja a vádakat, és azt állítják, hogy tisztviselőik betartják az jogszabályokat. Tineke Strik holland EP-képviselő, a Frontex Ellenőrző Munkacsoportjának tagja a határőrizeti ügynökség görögországi működésének felfüggesztésére szólított fel. Szerinte „alapvető változásra van szükség az uniós határvédelmi ügynökség kultúrájában”, beleértve a vezetőség leváltását is.

A Frontex közölte, nincs hatásköre arra vonatkozóan, hogy az egyes országok cselekedeteit kivizsgálja, és kijelentették, hogy „minden határigazgatási tevékenység során biztosítják és előmozdítják az alapvető jogok tiszteletben tartását". Az ügynökség azt mondta, hogy teljes mértékben elkötelezettek amellett, hogy műveleteik során a határellenőrzés legmagasabb szintű normáit tartsák fenn, ezért tisztviselőiket magatartási kódex köti. Az ügynökség nyilatkozatában hozzátette: „Valamennyi tevékenységének középpontjában az alapvető jogok állnak, beleértve az egyének visszaküldési tilalmának tiszteletben tartását”.

(Kiemelt kép: Menekültek érkeznek felfújható csónakk a görögországi Leszbosz szigetére 2020. március 2-án. Fotó: Aris Messinis / AFP)