A TASZ vizsgálja, hogyan lehet megakadályozni, hogy Orbán újságírókat zárjon ki sajtótájékoztatókról

2019. január 11., 15:01

Szerző:

A Társaság a Szabadságokért vizsgálja, milyen jogi lépések kellenek ahhoz, hogy a kormányfő ne zárhasson ki újságírókat a sajtótájékoztatójáról – nyilatkozta a jogvédő szervezet jogásza a Media1-nek.

Összesen 8 szerkesztőséget zártak ki tegnap Orbán Viktor sajtótájékoztatójáról. A kizárt szerkesztőségek között volt a Klubrádió, a Magyar Hang, az Azonnali, az N1TV, az Alfahír, a Mérce, a Direkt36 és a Hócipő is.

A kizárásokat e-mailben még helyhiánnyal indokolták, amikor a tájékoztatón rákérdezett a HVG szerencsésen bejutó munkatársa, azt mondta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár, hogy ezek pártsajtó-termékek. Ennek ellenére számos kormányközeli orgánum jelen lehetett.

Orbán Viktor a Kormányinfó sajtótájékoztatón
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A Media1 értesülései szerint a kizárt szerkesztőségek közül néhányan jogi lépéseket fontolgatnak. A diszkriminációellenes törvény tiltja ugyanis az efféle megkülönböztetéseket, ráadásul egy közfeladatot ellátó hivatalos személy, közpénzeket is érintő, sajtónyilvános eseménye volt, ahová a sajtótörvény vonatkozó részei alapján igenis beléphettek volna.

Döbrentey Dániel, a TASZ jogásza azt nyilatkozta a portálnak, hogy a jogvédők dolgoznak azon, hogy a hasonló eseteket meg lehessen akadályozni, milyen eljárást indíthatnak az érintett szerkesztőségek, és ebben hogyan tudna a TASZ segítséget nyújtani.

– Egyáltalán nem világos, hogy ki és milyen eljárásban dönt arról, hogy mely médiumok vehetnek részt a Kormányinfón. A kormányszóvivő (valójában az államtitkár – 168 Óra szerk.) a helyhiányra hivatkozik, ez két szempontból is problémás. Nyilvánvalóan lehetne olyan körülményeket teremteni, akár más helyszínen, ahol minden érdeklődő médiumnak jut hely

– állapította meg Döbrentey.

Hozzátette, hogy szabályokon keresztül el lehetne kerülni, hogy egy-egy sajtóorgánum állandóan kimaradjon az sajtónyilvános eseményekből.

– Közös az elutasított médiumokban, hogy valamennyien kritikusak a kormány intézkedéseivel szemben, ez pedig szempontként jelenhet meg a kiválasztás során, ami jogellenes hátrányos megkülönböztetést jelent

– jegyezte meg a jogász.