A szülői sztrájk arca – Puskás Krisztina harcai

– A lelkem nyugodt. A betegségem miatt felfogtam, hogy véges az életem, ez megváltoztatta a látásmódomat – mondja Puskás Krisztina. Egy szegedi tetőtéri lakásban ülünk. A kétéves Lili a nagyszüleinél van az apukájával, csak Levente játszik otthon. A fiú büszkén mutatja aranyhalát, amelyet egy horgászversenyen nyert. Fogott már tízkilós halat is, igaz, az anyukájával együtt horgásztak, de ez mit sem von le az érdeméből. Egy fotó kedvéért sem szívesen ül húga rózsaszín, lepkés játékpónijára, valljuk be, ez tényleg ciki lenne. Különösen, ha az ember már 13 éves.

Krisztina Orosházán nőtt fel, az „ántivilágban” számára boldog nap volt április negyedike, az ő születésnapján ugyanis nem volt iskola. Édesanyja a citológián dolgozott, édesapja a téeszben volt lótenyésztési ágazatvezető. Kezdetben a nagymamánál laktak, aki ugyanolyan volt, mint Krisztina, mindenkin segíteni akart. Később önálló lakásba, majd házba költöztek Szegeden. Húga ma apjával együtt gazdálkodik. Krisztina szabálykövető, jó tanuló kislány volt, a gimnázium után a szegedi egyetem jogi karán végzett munkaügyi kapcsolatok szakon. HR-esként dolgozott különböző cégeknél, elvált, első házasságából született Levente fia.

Fotó: Kovalovszky Dániel

A 36 éves nőnél először négy éve diag­­nosztizáltak mellrákot. Másodszor is férjhez ment, új párjával, Szabolccsal, aki gépészmérnökként dolgozik, gyereket szerettek volna. De erre csak a kemoterápia és a betegség után nyílt lehetőség. Ám utóbb – lombikprogram segítségével – megszületett a most kétéves Lili, akivel jelenleg gyeden van. Tavaly év végén megint beütött a krach: kiújult Krisztina betegsége.
– Kemény gyomros volt ez nekem – mondja.

Az újabb, eddiginél súlyosabb műtét után, február 10-én otthon lábadozott, reggel Leventét elindította az iskolába, a kis Lili még aludt, ő kinézett az ablakon, és elhatározta, létrehozza a szülői sztrájkkal foglalkozó közösségi oldalt.
– Ennyire egyszerű.

A férje csak akkor tudta meg, mibe vágta a fejszéjét, amikor megjelentek nála az első újságírók. Először egy kicsit meglepődött, de összességében örül felesége önkéntes tevékenységének, mert a betegség helyett olyasmivel foglalkozik, amivel segíthet másoknak.

A Nem leszek suliban Facebook-csoportnak nagy sikere volt: 17 ezren érdeklődtek, 35 ezren jelezték, nem engedik gyerekeiket iskolába, így támogatják a tanárokat, tiltakoznak ők is az oktatás helyzete miatt. Krisztina azt mondja, nem akart a betegségével foglalkozni, ezért nem is csatlakozott mellrákellenes mozgalomhoz.

Hogy miért hozta létre a közösségi oldalt?

Leventén látta, mennyire leterhelt, mennyire átgondolatlanul találták ki a tanmenetet, a tananyagot. Szülőként megtapasztalta, túl magas tanulói létszámmal működnek az iskolai osztályok, a tanárok kezüket tördelve, szégyenkezve kérik a szülőket, hogy bizonyos felszereléseket pluszban hozzanak be az iskolába.

– A fiam nyelvtankönyvének szerzői az egyszülős családokkal foglalkoznak. A könyv egysíkúan taglalja, miért nem jó, ha az anya egyedül neveli a gyerekét. Ez valóban nem ideális, de szó sem esik benne arról, hogy léteznek bántalmazott, csonka családok is. Ez igen kellemetlen helyzetbe hozza a gyermeket és a tanárt is – magyarázza.

Édesanyja kiállása miatt Levente félt felvenni a kockás inget, tartott a tanárok véleményétől. De a pedagógusai megtörték a jeget, elmondták neki, hogy mennyire büszkék Krisztinára. A fiú ezután már alig várta, hogy egy napig ő is tiltakozhasson, de lebetegedett, másfél hétig nem tudott iskolába menni. Ma is nevetnek, ha felidézik, milyen pechje volt.

A szülői oldal aktivistái bekapcsolódtak a fekete ruhás nővér, Sándor Mária és a Tanítanék Mozgalom tüntetéseibe, de a hálózatépítés akkor elmaradt. Talán mert Puskás Krisztina már nem lehetett velük, jött megint a hónapokon át tartó kemoterápia. Augusztusra túljutott a kemény kezelésen, és azonnal jelentkezett a szülői oldal aktivistáinál.

– Palkovics államtitkár azt üzente, nemcsak tüntetni kéne, hanem dolgozni is. Hát, mi dolgozunk, remélem, ők is fognak – mosolyog. Szerinte minden eddigi kormány rontott az oktatás helyzetén, de a jelenlegi kabinetnek lett volna lehetősége meghallgatni az érdekelteket, és változtatni. Ám nem tette meg.

Létrehozták a Szülői összefogás gyermekeink jövőjéért elnevezésű Face­­book-oldalt, már több mint 13 ezren csatlakoztak hozzájuk. Rövidesen megújul a honlapjuk, szeretnének egyesületté alakulni, akciókat szerveznek.

Az elsőt, az Add tovább a jót! elnevezésűt a napokban indítják el. Először, így karácsony előtt, különböző adománygyűjtő akciókra csatlakoznak rá, felmérik, hol mi kell. Ha az orosházi kórházból hiányzik a papír vagy a lázmérő, beszerzik. Ha valakinek az udvarára be kell hordani a fát, feltakarítani az utcáról a kutyapiszkot, vagy kell valaki, aki vigyáz a gyerekre, amikor a szülő nem ér rá, ők segítenek.

Fotó: Kovalovszky Dániel

– A környéken leégett egy családi ház, valaki Pestről hűtőgépet meg mosógépet hozott a károsultaknak. Sajnos a kormány erősíti a közönyt, de ha felhívjuk rá a figyelmet, működik a szolidaritás. Ezzel persze nem találtuk fel a spanyolviaszt, csak arra akarjuk biztatni az embereket, ne legyenek közönyösek, jelezzék nekünk, ha ismernek olyat, akinek segítségre van szüksége.

Felvetem, hogy a bevált karitatív egyházi és világi szervezetek is segítenek az embereken, de Puskás Krisztina szerint ők ennél tovább mennének: a jótékonykodáson kívül a problémák valódi megoldására koncentrálnak, és azt is igyekeznek feltárni, hogyan lehet orvosolni az egy településen belüli problémákat. Lehetőségeikhez mérten – mint mondja – nemcsak halat adnak, hanem halászni akarják megtanítani az embereket.

Abban bíznak, hogy példájuk ragadós lesz, és egyre többen csatlakoznak hozzájuk. Nem tartoznak egy párthoz sem, akad köztük Fidesz-szimpatizáns és baloldali is. Aktivistáik segítségével feltárnak olyan problémákat, amiket a politika, a képviselők nem vesznek észre.

– Látja ezt a Google-térképet? Ezen jelöljük, hogy melyik településen mit teszünk – mutatja a laptopján.

Azt mondja, a Tanítanék Mozgalommal is kapcsolatban állnak.

– Látjuk, hogy Pukli István távozása megrázta a mozgalmat. Nem szeretnénk minden héten tüntetni, de közös cél esetén szívesen együttműködünk velük. Benne vagyunk a Civil közoktatási platformban is, de eddig bármit csináltunk, nem hatotta meg a hatalmat.

Puskás Krisztinának a csapatépítés a szakmája, tudja, hogy egy csoport, egy szervezet mitől működik, ki alkalmas a vezető, ki a „hangya” vagy az ötletelő szerepére.

– Szeretnénk élő hálózatot kialakítani. Passzív ellenállással, az emberek felrázásával még így is évtizedek kellenek ahhoz, hogy megváltozzon a hazai helyzet. Ezért dolgozunk. Nem tudom, egy évem, esetleg néhány évtizedem van hátra az életből, de mindent meg akarok tenni, hogy a gyermekeim egy jobb világban élhessenek.