A román közszférában már jobban keresnek, mint itthon, be is telt a pohár

A magyar nemzetgazdaságban 2010 és 2016 között a bruttó bérek 30 százalékkal nőttek, a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén dolgozók esetében  a növekedés 28 százalékos volt. Azaz valamivel kisebb, mint a nemzetgazdaság egészében.

Ugyanakkor ez a csoportosítás meglehetősen tág, hiszen sok különböző területet foglal magában. Résztelesebb bontásban nézve már azt látjuk, hogy ha a rendvédelmet (honvédség, rendőrség), igazságszolgáltatást kivesszük e területből, akkor a „klasszikus” közigazgatás esetében a béremelkedés mértéke kisebb, csak 19 százalék volt Ez pedig jóval elmarad a védelem mögött, és a nemzetgazdasági átlagtól is.

Ez az évi nagyjából 1,5 százalékkal kisebb béremelkedési ütem azt jelentette, hogy egy átlagos keresettel rendelkező, általános közigazgatási területen dolgozó ember tavaly havonta nettó 18 ezer forint bértől esett el. Azaz ennyivel többet keresett volna, ha a nemzetgazdasági átlagnak megfelelően emeli a közigazgatásban dolgozók keresetét a kormányzat.

Forrás: Policy Agenda

Nemzetközi összehasonlításban sem állunk jól

A Policy Agenda megnézte a Visegrádi-országok statisztikai hivatalainak részletes adatait is, hogy lássuk, mi is a magyar helyzet a versenytársakhoz viszonyítva. Az elemzők szerint a közigazgatási dolgozók béreinek összehasonlítása azért nyújt jó támpontot egy ország bérrendszerének értékelésére, mert sok tekintetben egymással megfeleltethető területekről van szó. Azaz nincs jelentős különbség egy szlovák vagy egy magyar közigazgatási rendszer között, így nem is lehet arra hivatkozni – mint a gazdaság egyéb területeinél –, hogy más a gazdasági szerkezet, más a bérigény.

Mivel az adatok a csak általános közigazgatásra vonatkozóan nem állnak mindenhol rendelkezésre, ezért a tágabb kategóriát (közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás) vették viszonyítási alapnak.

Első ránézésre az adatok nem is tűnnek rossznak Magyarországra nézve, legalábbis, ha a tendenciákat nézzük. 2010 és 2016 között ugyanis nálunk nőttek a legjobban a bruttó bérek a nemzetgazdaság egészében és a vizsgált szektorban is.

Bruttó bérek változása a visegrádi országokban
Forrás: Policy Agenda

Ugyanakkor a nettó béreket vizsgálva, euróban számolva már sokkal nagyobb a különbség. A magyar bérek a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén 17 százalékkal alacsonyabbak, mint Szlovákiában; 18 százalékkal, mint Lengyelországban; és 22 százalékkal, mint Csehországban.

Ennél is rosszabb a helyzet Romániával összehasonlítva a magyar adatokat. Nettó értéken, euróban átszámolva 6 százalékkal kisebb a magyar bér, mint a román. Ez 2010-ben még 34 százalékkal magasabb volt nálunk, mint szomszédunknál.

Összességében tehát az elmúlt években valamelyest javult Magyarországon az általános közigazgatásban dolgozók helyzete. A kormány nem tekintette őket prioritásnak, annak ellenére hogy az állami alkalmazottak 14 százaléka dolgozik ezen a területen. A legnagyobb gondot nem az jelenti, hogy például a rendvédelmi területhez képest (ez láthatóan prioritást élvező terület) nem volt jelentős a növekedés, hanem az, hogy a V4-eken belül vagy Romániához képest euróba átszámolva mekkora különbség van a közigazgatási dolgozók bére között.