A pedagógus vagyona
Három nappal a határidő lejárta előtt arról értesítette a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) az állami iskolák igazgatóit és igazgatóhelyetteseit, hogy ne felejtsék el kitölteni és elküldeni a vagyonbevallásukat. Nagyon vicces kérés. A pedagógus és vagyon szavak ritkán kerülnek ugyanabba a mondatba. A törvény szerint viszont vagyonbevallást kell készítenie annak, akinek befolyása van a közpénzek elköltésére. A Klik szerint a iskolavezetés is ilyen.
Annak ellenére, hogy az iskolák – éppen a Klik létrejöttével – polgári jogi értelemben elveszítették jogi személyiségüket, az iskolaigazgatói poszt ilyen értelemben teljesen kiürült. A dirik semmiről nem dönthetnek, aminek anyagi következményei vannak. Nincs munkáltatói joguk, nem vehetnek fel vagy küldhetnek el pedagógusokat, még a napi szintű beszerzéseket sem bonyolíthatják le. Erről szólt az elhíresült „még kréta sincs az iskolákban, mert saját hatáskörben annak a megvételéről sem lehet dönteni” panasz.
Mi értelme van akkor vagyonbevallást készíteniük az iskolaigazgatóknak? Az égvilágon semmi, ha a gyakorlatot nézzük. Semmi befolyása nincs az igazgatónak arra, hogy az állami fenntartó melyik beszállítóval szerződik, amikor projektorizzót kell cserélni, vagy amikor az a kérdés, melyik tanügy-igazgatási szoftvereket fejlesztő cégtől szerezze be az elektronikus napló vezetéséhez a szolgáltatást. Képzeljük el, ahogy a körmendi általános iskola igazgatója telefonál a minisztériumnak azzal az igénnyel, hogy a vejének vagy a kedvenc gázszerelőjének a vállalkozását szeretné egy-egy beszerzésnél előnyben létesíteni.
Az ilyen telefonok nem lentről fölfelé szoktak érkezni. Az előírásra nincs más magyarázat, mint a hatalom és a hierarchia demonstrálása, a kormány megint azt érezteti a pedagógusokkal, hogy figyeli őket.
Akkor nézzük, kik azok, akik vagyonnyilatkozat kitöltésére kényszerítik azokat a tanárokat, akiknek a vagyonuknál csak a közbeszerzésekre gyakorolt hatásuk a kisebb. Természetesen azok a politikusok, akik nemcsak milliárdos közbeszerzéseket írnak ki, de rendszeresen hatalmas tételeket felejtenek el beírni a vagyonnyilatkozataikba. Ott van mindenekelőtt a közbeszerzési kiírások örök favoritja, a kissé lezser felcsúti polgármester, aki legutóbb horvátországi luxusvillát hagyott ki a vagyonnyilatkozatából. Feledékenysége nem új keletű: két évvel ezelőtt az RTL Klub derítette ki, hogy a csodavállalkozó csaknem egymilliárd forintot felejtett el beleírni az akkori vagyonnyilatkozatába.
Iskolaigazgató legyen a talpán, aki ebben lekörözi.
Tasó László államtitkár különböző földekről nem számolt be, Mikola István pedig offshore cégről. Bánki Erik fideszes képviselő a lenyűgözően sikeres vállalkozásaival nem akart elbüszkélkedni, pedig azok arra a közgazdasági bravúrra is képesek, hogy akkor is több tízmilliós nyereséget termelnek, amikor nem működnek. A köztudomásúlag minden kétes ügytől magát szigorúan távol tartó Rogán Antal csak a sokadik nekifutásra tudta összhangba hozni lakása tényleges és bevallott méreteit, bár az még így sincs teljes szinkronban legális keresetével. L. Simon László a saját cégét a felesége vállalkozásának hitte, Szijjártó Péter pedig új dimenziókba emelte a családi segítségnyújtás fogalmát, csak hogy a házának vételára valahogy kijöjjön. Matolcsy Györgynek még papírja is van arról, hogy a nemzeti banki alapítványok unortodox pénzszórási gyakorlata nem felel meg a közbeszerzési törvénynek.
Na, ők azok, akik vagyonnyilatkozat bevallására kényszerítik az iskolaigazgatókat. Ők, akiknek egyetlen kifelejtett tétele több, mint amennyit egy pedagógus negyvenéves pályafutása alatt megkeres. Mészáros Lőrinc esetében: egy egész tantestület.
Azért csak valljanak a tanárok. Fontos tudni, miből tellett arra a sok kockás ingre.
