A nyilas szörnyetegnek díszsírhelye van - a mi pénzünkből

– Radnóti éve van. Májusban lett volna száz éves, ha megérte volna. Mert megérhette volna - kezdődött a felhívás, amelyet a Nagy Imre Társaság, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ - Összefogás a Demokráciáért), a Magyar Antifasiszta Liga és a Demokratikus Hálózat írt alá.

A felhívás szerint november 9-én lesz a hatvanötödik évfordulója annak, hogy a rabszolgaként kínzott, majd az országon hóhérok által végighurcolt Radnóti Miklós életének tarkólövéssel véget vetettek.

"Idén az ország látványos ünnepléstől hangos, milliókat költenek egy eseménysorozatra, mondván Radnóti-év van. Álszent módon merengünk költeményei fölött és igyekszünk nem tudomást venni arról a tényről, hogy Radnóti és társai kínzóinak, a bori keretlegényeknek, majd a halálmenethez "kíséretet" adó, az egészségeseket nyomorékká verő, a lemaradozókat gyilkoló gazembereknek díszsírhelyeket tart fenn a magyar állam. Félszáz náci, nyilas gyilkos sírja is bizonyíthatóan ott van abban a díszparcellában, amelyet az állam a mi adóforintjainkból Nemzeti Panteon (298-as parcella) néven tart fenn. A gyilkosok sírján ott díszeleg a magyar címer, a nemzetiszín szalag és mindig van friss virág..." - írja a közlemény.

Ennek apropóján gyűlt össze körülbelül negyven tiltakozó a szakadó novemberi esőben a Miniszterelnöki Hivatal előtt, hogy felhívják a figyelmet a szerintük tarthatatlan helyzetre, "a felháborító díszsírhelyekre, arra, hogy köztük még Szálasi Ferencnek is díszes, a Magyar Köztársaság által megtisztelt emlékhelye lehet! Hadat kell üzenni a humanizmus köntösébe bújtatott nyilas, embertelen eszméknek! Milyen jövő vár ránk egy olyan országban, ahol az egyik legnagyobb költőnk kínzóit példaképként állítják a fiatal generációk elé?! Nem hagyhatjuk, hogy a tudatos történelemhamisítás, népbutítás tovább rombolja ezt az országot! Évek óta értelmiségiek, történészek által kirobbantott botrányok sora szól erről az ügyről. Mégsem történik semmi, mert a problémáról szinte tudomást sem vesz a szakmai és fenntartói felügyeletet végző Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság és a Szabadságharcosokért Közalapítvány."

Mindenképpen gyilkosok voltak

Hanti Vilmos, a MEASZ - Összefogás a Demokráciáért elnöke vasárnap, az egybegyűltek előtt azt mondta: minden embernek joga van végső nyugalomra, ugyanakkor azt szóvá kell tenni, hogy az utókor mit csinál egyes emberek emlékével. Hősöknek emléket állító sírhelyeken olyanok is nyugszanak, aki erre nem méltóak. Mindenképpen gyilkosok voltak - jelentette ki Hanti Vilmos hozzátéve, hogy azon még vita folyik, hogy valóban Radnóti gyilkosa is köztük van-e.

Galba-Deák Ádám, a Demokratikus Hálózat elnöke a demonstráción elmondta: 1945. januárjában a felszabadítók már csak két napnyira voltak attól, hogy a pesti oldalról kizavarják a fasisztákat.

– Ekkor egy Lucska Vilmos nevű erzsébetvárosi nyilas megfogta fegyvereseit és elindult, hogy végrehajtsa a világháború egyik legborzalmasabb tettét. Pár óra leforgása alatt gépfegyverekkel, lángszórókkal akartak elpusztítani több tízezer magyart a nagygettó területén. Tettüket ezek az emberi szörnyek nem hajthatták végre, mert a városrész német parancsnoka, a Wermacht tisztje
Gerhard *Schmidhuber* vezérőrnagy nem csak megtiltotta a rémes tettet, hanem német katonai ellenlépést helyezett kilátásba a tömeges lincselés megindulása esetén - mondta a baloldali civileket tömörítő szervezet elnöke.

– Ha nincs ez a német tiszt, a német hadsereg, akkor történelmünknek lenne még egy lapja, amely sötétségről, a rémségekről szól. Megdöbbentő tény, hogy egy német tisztnek köszönheti több tízezer magyar az életét...

Galba-Deák szerint ennél csak egy megdöbbentőbb tény van: az, hogy Lucska Vilmosnak ennek "a nyilas szörnyetegnek, aki fegyvertelen, ártatlan emberek tízezreit készült lemészárolni", ma díszsírhelye van. – Rajta a magyar köztársaság címere, nemzetiszín szalag és mindig friss virág. A mi pénzünkből. A nemzeti emlékhely és kegyeleti és bizottság, Boros Péter vezetésével sok-sok nyilas, SS mellett ilyen embereknek állít emléket - mondta tiltakozás egyik szervezője.

– Radnóti gyilkosai, és Lucska Vilmosok nem nyugodhatnak díszsírhelyen. Nem követelünk exhumálást, de követeljük, hogy az emberi szörnyek sírjáról kerüljön le a díszes sírkő, a nemzeti tiszteletet kifejező kopjafa.

A civilek közölték: hétfőn beadvánnyal keresi meg a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottságot. – Rövidek leszünk. Nem kérünk, hanem követelünk. Követeljük, hogy még Radnóti Miklós születésének 100. évében, azaz néhány héten belül kerüljön le az összes náci sírjáról minden jelzés, amely azt mutathatja, hogy ezek az emberek valaha is köztünk éltek! - mondta a DH elnöke.

Helmut Scholz, a német Balpárt (Die Linke) külügyi vezetője azt hangsúlyozta, nem szabad elfelejteni, hogy mit tettek a fasiszták a világban. Minden demokratikus politikai erőnek kötelessége kiállni a neofasizmus ellen - jelentette ki.

Szanyi Tibor, az MSZP országgyűlési képviselője beszédében az antifasiszta szervezetek cselekvésének fontosságát hangsúlyozta.

Keretlegények nyugszanak díszsírhelyen

Zinner Tibor, aki egyike annak az öt történésznek, akiket Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke felkért a 298-as és a 301-es parcella emléktábláira felírt nevek beazonosítására, 2008 áprilisában azt MTI-nek elmondta: a 298-as parcella tábláján szerepel például Láday István csendőr alezredes neve, aki részt vett a budapesti zsidók elhurcolásában. Többek között a nevéhez fűzhető Bajcsy-Zsilinszky Endre és Jávor Pál letartóztatása is.

Beszámolója szerint a 298-as parcella emléktábláján ott van egyebek mellett annak a Bottka Imrének a neve, aki a 401-es különleges munkásszázad leghírhedtebb keretlegénye volt, de megtalálható több olyan tömeggyilkos neve is, akik a szerbiai Borban hajtottak végre háborús bűncselekményeket.

Radnóti Miklós költőt, műfordítót 65 évvel ezelőtt 1944. november 9-én végezték ki keretlegények Abdán.