A NER éppen birtokba veszi a magán-légiközlekedést, közben egy húzással megszüntették a magyar repülősportot

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. úgy lépett át a budaörsi repülőteret üzemeltető Magyar Repülő Szövetségen és vele együtt az évtizedek óta sikeresen működő magyar repülősporton, mintha az nem is létezne. Persze a sportrepülés jóval kevésbé jövedelmező, mint a reptér fekvéséből adódó ingatlanfejlesztési lehetőségek. Úgy tűnik, a Fidesz prominensei, illetve kormányközeli üzletemberek elérkezettnek látták az időt arra, hogy a nyilvánosság teljes kizárásával birtokba vegyék a magán-légiközlekedést.

2017. november 21., 07:40

Szerző:

Drámai hangulatú rendkívüli közgyűlést tartott a Magyar Repülő Szövetség október 15-én. Mészáros László, a szövetség öt éve megválasztott elnöke ekkor vázolta a helyzetet, miszerint az MRSZ, önhibáján kívül, csődbe jutott. A közgyűlési küldöttek két verzió között választhattak: vagy jogutód nélkül megszűnik a szövetség, vagy elfogadnak egy reorganizációs tervet, amellyel legalább időt nyernek. A megmaradás melletti legfőbb érv az volt, hogy megszűnés esetén elveszítik nemzetközi (FAI) tagságukat és vele együtt versenyrendezési jogukat, nem indulhatnának magyar színekben nemzetközi versenyeken is sikeres vitorlázóink, ejtőernyőseink, siklóernyőseink. A közgyűlésen elhangzott az is, hogy a kialakult helyzetért az állami vagyonkezelő szervezet a felelős, amely semmibe veszi a repülőszövetséget, és azzal számol, az MRSZ jóval hamarabb elvérzik annál, mintsem igazának jogi úton érvényt tudna szerezni.

A csaknem harmincéves szövetség agóniája a 2010-es kormányváltás után kezdődött, amikor a budaörsi repülőtér tulajdonosi jogait gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. egy több mint harmincmillió forintos számlát állított ki. A számla – 2002-ig visszamenőleg – a budaörsi légikikötő és az MRSZ Dagály utcai irodájának használati díját tartalmazta. Kecskeméti Tamás, a szövetség akkori elnöke egyrészt elévülésre, másrészt érvénytelen szerződésre hivatkozva nem fogadta be a számlát, és kifogásolta azt is, hogy nem szerepelt rajta aláírás. Az MRSZ hosszas levelezésbe kezdett a vagyonkezelővel, szorgalmazva a személyes egyeztetést a reptérre fordított felújítások elismertetéséről, valamint a részletfizetés lehetőségéről, ám a kísérletek kudarcot vallottak. Ha nagy nehezen sikerült is valakivel tárgyalni, a következő alkalommal már más volt a „felelős személy”, így minden alkalommal elölről kellett kezdeni az egyeztetést.

Utólag úgy látszik, a vagyonkezelő nem is akart megállapodni. Az MRSZ számtalanszor felvetette, hogy szeretné tovább üzemeltetni a budaörsi repteret, de az ilyen tartalmú levelekre válaszul az MNV rendre a követelés peresítésével fenyegetőzött. A periratokból kiderül: az MRSZ 2002-ben havi 300 ezer forintos bérleti szerződést kötött az állammal, eszerint ráfordításaik leírhatók a bérleti díjból. A szövetség számlákkal igazolta, hogy a bérleti díjnál többet költött a reptér állagának megóvására, infrastruktúrájának fejlesztésére. 2005-ben azonban a szerződést módosították, ettől kezdve a ráfordítások már nem voltak leírhatók. Csakhogy az MRSZ akkori vezetője a szerződésmódosítást nem írta alá, mondván, az állam – jogellenes módon – megpróbálja áthárítani a bérlőre a tulajdonosi kötelezettségeit. A vagyonkezelő 2010-ig nem is küldött a szövetségnek egyetlen számlát sem, és nem reagált az MRSZ azon felvetéseire sem, miszerint a tulajdonosnak sürgős felújításokat kellene elvégeznie a létesítményen.

Az MNV Zrt. lapunknak elküldött írásos válaszában az áll: az MRSZ-nek negyedévente tájékoztatnia kellett volna a bérbeadót az állagmegóvási, valamint a karbantartási munkálatokról, de ennek a szövetség nem tett eleget. Az MRSZ azt állítja, dokumentumokkal tudja igazolni, hogy teljesítette ezeket a kötelezettségeit.

Még javában tartott a visszamenőleges fizetés jogszerűségéről és összegéről szóló per, amikor 2016-ban az MNV felmondta az MRSZ bérleti szerződését. A szövetség kénytelen-kelletlen elfogadta a felmondást, de arra az írásbeli kérdésükre, hogy ki és mikor fogja átvenni tőlük a repteret, sokáig nem kaptak választ.

– A repülés és vele együtt a reptér veszélyes üzem, nem lehet csak úgy otthagyni, meg kell várni, amíg valaki ugyanolyan felelősséggel át nem veszi – mondta lapunknak Mészáros László. Így az MRSZ kivárt, és birtokon belül maradt. Üzemeltette tovább a repteret, még ha bérlőként már nem is volt ott keresnivalója. Az MNV malmai pedig lassan őröltek, egészen múlt év áprilisáig, amikor felszólították a legaktívabb ügyfeleket, hogy a jövőben ne fizessenek a szövetségnek a létesítmény használatáért.

– Erre persze a legtöbben úgy reagáltak, hogy onnantól nem fizettek, néhányan ügyvédi letétbe helyezték a pénzt a helyzet tisztázásáig, de ez utóbbi sem jelentett számunkra megoldást, hiszen a havi rezsit és a béreket így már nem volt miből fizetnünk – közölte Mészáros László.

 

Versenyhátrány

Az MRSZ fizetésképtelensége miatt a szervezet egy felszámolási eljárás keretében fog megszűnni, ennek az a következménye, hogy egy új sportági szövetséget kell létrehozni, amely csak három év versenyrendszer-működtetés után lehet sportági szakszövetség, vagyis a repülősportok hivatalos képviselője. Addig nem jár az évi csaknem tízmillió forint állami támogatás, illetve a nemzetközi szövetségben sincs aki képviselje a magyar sportolókat, egyúttal elveszítjük az ebben a szervezetben az elmúlt évtizedek alatt kiharcolt pozícióinkat (bizottsági tagságok, vezetői tisztségek, bírói testületi tagságok). Továbbá a kialakult helyzet megkérdőjelezi a már elnyert versenyrendezési jogokat, illetve a versenyzők indulási jogait. Ez a folyamat, figyelembe véve egy esetleges felszámolási eljárás hosszú hónapjait, valamint az új szervezet létrehozását (az alapító ülés megszervezését, az alapító okmány megszövegezését, a vezetőségválasztást és a bírósági ügyintézést), sokáig elhúzódhat. Onnantól kezdődhet a hároméves kötelező versenyeztetési rendszer, majd a nemzeti szövetséghez történő csatlakozási eljárás.

 

Az MRSZ belátta, hogy nem tudja tovább üzemeltetni a budaörsi repteret, erről levélben értesítette a Miniszterelnökséget, az Alkotmányvédelmi Hivatalt, a légi közlekedésért felelős tárcát, a légiközlekedési szakhatóságot, a sportért felelős államtitkárt, valamint a honvédelmi és a belügyminisztert. A vagyonkezelő azonnal reagált, közleményben hangsúlyozta: az MRSZ kezdeményezte a repülőtér átadását, az MNV Zrt. pedig „haladéktalanul intézkedett a kialakult helyzet biztonságos és minden érintett számára megnyugtató rendezése érdekében, kérve az MRSZ együttműködését a folyamat zökkenőmentes lefolytatásához”.

Az átadás-átvételt 2017. augusztus 31-re tűzték ki. Augusztus 28-án azonban a vagyonkezelő jelezte a szövetség vezetőjének, hogy a személyzetet nem veszi át, mondjon fel nekik az MRSZ. Ez újabb pénzügyi csapást jelentett, hiszen az MRSZ-nek nem volt több mint tízmillió forintja a végkielégítések kifizetésére.

– Az átvétel napján megjelent a reptéren egy közjegyző és még néhány öltönyös férfi, akik sem az illetékességüket, sem a hatáskörüket nem tudták igazolni, sőt az előzőleg átküldött tételes átvételi tervezet sem volt náluk – mondta Mészáros László. Így az átadásra hivatalosan nem került sor, ennek ellenére az MNV vezérigazgatója arról tájékoztatta a szövetséget, hogy a repülőteret „átvettnek tekinti”, és felszólította őket, hogy a reptérről ne vigyenek el semmit. Időközben az MRSZ elveszítette a visszamenőlegesen kibocsátott számlákkal kapcsolatos pert a vagyonkezelővel szemben. A bíróság szerint még ha levélben rendszeresen értesítették is az állam képviselőjét a beruházásokról, ezekhez a tulajdonos ténylegesen nem járult hozzá, emiatt jogos az MNV bérleti követelése. A megítélt mintegy 70 millió forintnyi összeg ügye jelenleg a Kúria előtt van. A mérleg másik serpenyőjében persze ott vannak az MRSZ viszontkövetelései (ez nagyobb összeg, mint az össztartozás), ám ezek érvényesítésére hosszan elhúzódó perekre lesz szükség.

Megkérdeztük az MNV-t, mi alapján vették át a budaörsi repülőteret az MRSZ-től. Azt válaszolták, hogy az átadás-átvétel előkészítéseként a vagyonkezelő minden szükséges dokumentációt bekért az MRSZ-től, de a szövetség a birtokátruházást augusztus 31-én sajnálatos módon megtagadta, mivel azt „a jelenleg is folyamatban lévő peres eljárásokkal érintett, az MNV által vitatott követelések azonnali elismeréséhez kötötte”.

Mészáros László: A reptér veszélyes üzem

Mészáros László szerint az MNV fenti állításai hazugságok, mivel ők csak a 2016-os felmondást követő időszak fenntartási költségeinek az elismerését és elszámolását kérték, illetve kérik.

Az MRSZ távozása után az MNV sebtében egy úgynevezett ideiglenes működési konstrukciót alakított ki, amely legfeljebb 180 napra szól. Mint közölték, a hosszú távra megoldást jelentő üzemeltetőt nyílt pályázat keretében fogják kiválasztani. Az ideiglenes működtető az Aeroglobe Kft. lett, amelynek ugyanaz a kadarkúti Jakab család a tulajdonosi köre, amely a Fly-Coop Kft.-t is jegyzi. Ez a cég volt az, amely tavaly Rogán Antalt és feleségét fuvarozta helikopterrel – elmondásuk szerint barterben – egy szabolcsi celeblakodalomba, és ennek a cégnek a helikoptere menekítette ki az újságírók elől Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadót is a Liszt Ferenc reptérről, amikor egy luxus magángéppel Demján Sándor társaságában hazaérkezett Makaóról.

Kétségtelen, a közéleti szereplők repüléseiről keringő pletykákat és az erről szóló cikkeket könnyebben meg lehetne előzni, ha lenne egy lojális repülésszervező cég, amely az állam jóvoltából üzemeltethet egy kulcsfontosságú repteret, és abban épp az állami rendezvényeket biztosító Valton-Sec Kft. a többségi tulajdonos. A budaörsi repülőtér ugyanis megkerülhetetlen, autópályák csomópontja mellett fekszik, nemzetközi légi utak lebonyolítására alkalmas, itt zajlik a szervtranszplantációs forgalom, nemhiába vett a közelben – a főpolgármester tudta nélkül – az MNV telkeket az épülő dél-budai szuperkórháznak. De talán ennél is fontosabb, hogy a reptér egy óriási, nagyrészt kihasználatlan ingatlanon terül el, amelynek feldarabolásával tovább fejleszthetők a térség szolgáltatásai – jelentős üzleti haszonnal.

Furcsamód elküldött kérdéseink közül az MNV éppen arra nem válaszolt, vajon miért nem került be végül a budaörsi repülőtér a tartós állami tulajdonban tartandó ingatlanok körébe. Megkérdeztük a Fly-Coop és az Aeroglobe cégkörét is, szándékukban áll-e indulni a tartós állami bérbeadásról szóló reptértenderen, de nem válaszoltak. Tekintettel arra, hogy jelenleg bérleti díjat fizetnek, és ebben a határozott idejű, néhány hónapos szerződési időszakban állagmegóvást végeznek saját zsebből, egyesélyesnek tűnik a hosszú távú üzemeltetési pályázat kimenetele.