A nagy oltásvita: az önérdek és a közérdek egybeesik

Hogyan lehet rávenni még hárommillió magyart, hogy beoltassa magát? Mitől félnek, akik nem kérik az oltást? Ez volt a két fő kérdése az RTL Klub szerda esti vitájának. Még csak a teljes lakosság harmada, 3,3 millió ember kapta meg mindkét oltást, ötmillióan viszont már túl vannak az első adagon – a védettségi igazolvány birtokában viszont nem biztos, hogy mindenki beadatja magának a másodikat. Kende Anna szociálpszichológus, Dobson Szabolcs gyógyszer-engedélyezési szakértő, Boldogkői Zsolt genetikus-virológus, és Bakó Bea jogász, az Azonnali.hu főszerkesztője vett részt a vitában.

Bakó Bea, aki elvi okokból nem oltatta be magát, elmondta: az Alkotmánybírósághoz fordult, mert alkotmányellenesnek tartja, hogy megkülönböztetik a védettségi igazolvánnyal nem rendelkezőket.

„Oltatlanként nem mehetek egy fürdőbe Budapesten, de sörözhetek egy zsúfolt kocsmateraszon. Nem mehetek színházba, de egy zárt buszra, vagy villamosra felszállhatok”

– indokolta a jogi lépést Bakó. Kende Anna szerint viszont nem minden megkülönböztetés tekinthető diszkriminációnak. Például az, hogy 18 éven aluliakat nem szolgálnak ki szeszes itallal, vagy nem engedik fel egy vonatra a jegy nélkülieket, nem diszkrimináció. Az oltás, illetve annak elutasítása pedig egy tudatos döntés, ezért úgy véli, ebben az esetben sem beszélhetünk diszkriminációról.

Boldogkői Zsolt kiállt amellett, hogy egy fertőző betegség nem a beteg magánügye, hanem egy össztársadalmi probléma. „Ha egy beteg megtagadja a kemoterápiás kezelést, vagy a szívműtétet, azzal csak magát veszélyezteti, de egy fertőző betegség más” – mondta. Dobson Szabolcs ezt azzal egészítette ki, hogy nem olyan diszkriminációról van szó, mint a bőrszín, vagy a származás szerinti: itt a közösségek közötti átlépés könnyű.

„Minden országban lehetett látni, hogy amint eléri az átoltottsági ráta az 50 százalékot, onnantól kezdve nagyon nehéz feljebb lépni”

– tette hozzá Dobson.

Kende szerint meg kell különböztetni azokat, akik összeesküvés-elméletek miatt nem oltatják be magukat, és azokat, akik személy szerint nem kívánnak hozzájárulni ahhoz, hogy növekedjen a beoltottság. „Az oltás esetében az önérdek és a közérdek egybeesik: magamat is védem, és egyúttal hozzájárulok ahhoz, hogy visszaszoruljon a járvány. A félreértés abból származik, hogy valaki úgy észleli, mintha a kettő szembemenne egymással” – mondta. Úgy gondolja, hogy ha a szolidaritásra szólítanák fel az embereket, azzal többeket meg lehetne győzni, erre példaként a nagy-britanniai kampányszolgent említette: „Maradj otthon, és ezzel védelmezd az NHS-t”, az állami egészségügyet. Boldogkői szerint az olyan technikáknak, mint például a pénzosztás a beoltottak számára, nem lesz sok foganatja, legfeljebb a nagyon szegény országokban megnövelik egy kicsit az oltási hajlandóságot. Úgy látja, Magyarországon drasztikusabb megoldások kellenek, hogy elérjük a nyájimmunitást, ezt pedig az oltási igazolvánnyal lehet megtenni.

Dobson azt tartja fontosnak, hogy kivizsgálják az oltatlano#olták bizonytalanságának, hezitálásának okát, mert kényszeríteni ugyan könnyű, vizsgálat alapján kidolgozni egy stratégiát viszont hatékonyabb lenne.

„A civil társadalomnak, beleértve magamat is, komoly szerepe van abban, hogy az embereket tájékoztassa mindenkori mellékhatásokról. Lehetne például a szűrővizsgálatokat ingyenessé tenni azoknak, akik oltatják magukat” – ötletelt a gyógyszerész.

Szóba kerültek azok a „trükközők” is, akik a védettségi igazolvány reményében beadatták maguknak az első oltást, de a másodikra már nem mentek el. Az RTL Klub számításai szerint május 16-áig a beoltottak 1,2 százaléka tartozott ebbe a csoportba, és az AstraZeneca-oltást kapók között a legmagasabb az arány, 3,4 százalék. Boldogkői szerint át kellene fogalmazni a jogosultságokat, és a két oltáshoz kellene kötni a védettségi igazolvánnyal járó előnyöket.

(Kiemelt képünk illusztráció: MTI | Rosta TIbor)