A minisztérium húzásával befagyott a Kishantos által indított per – vagyis mégsem

A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. haszonbérleti jogviszonyból származó elszámolási kötelezettség miatt indított eljárást a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet ellen. Utóbbi szervezet azonban – a földpályázatok menedzselését követően, a kormány döntése nyomán, a Földművelésügyi Minisztériumba történő beolvadással – megszűnt. A földalapkezelő jogutódja a Földművelésügyi Minisztérium. Ezt a húzást mindenesetre nem verték nagydobra, Fazekas Sándor miniszter december 14-i beszámolójában nem tett említést erről, így tehát arról sem, hogy ezentúl ki és hogyan felel az állami földvagyonért – jegyezte meg Ács Sándorné, a biogazdaság ügyvezetője.

Az ügyben eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság végzése szerint alperes hiányában a január 12-re kitűzött tárgyalást nem tartják meg, a minisztérium perbevonásáig az eljárás félbeszakad. Ugyanis hivatalosan is meg kell állapítani, hogy az agrártárca lett a földalapkezelő jogutódja, márpedig ennek módjára részletes szabályozás vonatkozik. A kishantosi biogazdaság által indított per ezután folytatódhat, immár a minisztérium ellen. Ez az eljárás alapvetően a pénzről szól, és nem érinti a Kishantos-ügy fő szálát.

Kishantoson több mint két évtizeden keresztül működött európai hírű ökogazdaság és oktatási központ – a több mint 450 hektáros területet hosszú távon, másfél évtizeden át bérelték az államtól. Csakhogy 2013-ban az állam földpályázatokat hirdetett. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet döntése alapján viszont a biogazdaság feleslegesen pályázott újra, területeit egyéni vállalkozók nyerték el. A területen újrakezdett vegyszeres gazdálkodás miatt pedig megsemmisült mindaz az ökológiai érték, amely a kishantosi biogazdaság több évtizedes fennállása nyomán kialakult. A botrány nemzetközi visszhangot is kiváltott. A kishantosi biogazdaság megmentéséért évek óta folyik a politikai és jogi harc – egyelőre jelentősebb eredmények nélkül.

A Fővárosi Törvényszék 2016 októberében fordult az Alkotmánybírósághoz (AB), álláspontjuk szerint ugyanis a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetre vonatkozó NFA-törvény és az állami földek hasznosításáról szóló kormányrendelet egyes részei az Alaptörvénybe ütköznek és sértik az ENSZ korrupció elleni egyezményét is. (Ez a per a kishantosi biogazdaság egykori területeire vonatkozó új szerződések érvénytelenségének a megállapítása iránt indult.) Az AB öttagú tanácsa (két különvéleménnyel) azonban december elején elutasította a Fővárosi Törvényszék bírája által benyújtott kezdeményezést.

Az Alkotmánybíróság döntése nyomán Kishantos a Greenpeace segítségével az Európai Bírósághoz fordul. Álláspontjuk szerint ugyanis a kormány intézkedései veszélyeztetik a magyar vidék jövőjét, az NFA földbérleti  és földprivatizációs eljárása és döntései elherdálják az állami földeket és ellehetetlenítik a kis- és családi gazdálkodókat.

Minderről részletesen írt jelentéseiben Ángyán József is, aki a 2010–2012 között, a második Orbán-kormány idején volt a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára. Távozása után élesen bírálta a kormányt. Azt állította „spekuláns nagytőkés oligarchák”, „maffiacsaládok” veszik fel az európai uniós agrártámogatások nagy részét, és ugyanezen érdekkörök ellehetetlenítették államtitkári munkáját is. Az Ángyán József által közzétett adatok szerint Fejér megyében az elárverezett földek területeinek mindössze 20 százalékát nyerték helyiek. Mint írta, az állami földek Fidesz-közeli nagyvállalkozók kezére játszása régóta tervezett és sebtében lebonyolított folyamat volt.

Update: A bíróság tévesen értelmez?

A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) nem szűnt meg, az intézmény nem olvadt be a szaktárcába – reagált a Földművelésügyi Minisztérium. A Pesti Központi Kerületi Bíróság tévesen értelmezi a kormány 1312/2016. (VI. 13.) határozatát és a „Földet a gazdáknak!" Programról szóló törvény rendelkezéseit – írta lapunknak a minisztérium – a „Földet a gazdáknak!" Program ugyanis továbbra is zajlik, a 3 hektár alatti méretű földek értékesítése folyamatos, ahogy az NFA egyéb módon is hasznosítja az állami földeket a Program keretében. Mindössze az árverési értékesítések zárultak le a „Földet a gazdáknak!" Program keretében, az említett külön törvénnyel. (A rendelet szerint az NFA akkor szűnik meg, amikor a „Földet a gazdáknak" Program véget ér.)

Mindezek alapján az eljáró bíróságoknál folyamatban lévő úgynevezett kishantosi peres ügyekben az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatában foglaltakat tartjuk mérvadónak. Az NFA tehát a 2010-ben létrehozott szervezeti keretek között működik tovább a jövőben is, és folytatja a „Földet a gazdáknak!" Program keretében az állami földek hasznosítását a magyar földművesek agrárgazdasági helyzetének folyamatos erősítése érdekében – közölte a minisztérium.