A magyarok félnek, hogy megfigyelik őket
A Die Welt úgy látja, hogy a félelem elhallgattatja a magyarokat, sokan közülük egyáltalán nem hajlandók semmit sem mondani a jelenről, mert az alkotmánymódosításokkal, a hatalmi ágak megosztásának megkérdőjelezésével párhuzamosan nő a félelem is a megfigyeléstől és a szankcióktól.
Európa ugyan többször is megszólalt, és megállapította, hogy a magyar kormány nyugtalanító módon átalakította az alaptörvényt, de azután jött a ciprusi válság, a magyar változtatások pedig közben életbe léptek. Kérdés, hogy a demokratikus jogállamnak miért van szüksége a sajtószabadság és az Alkotmánybíróság felhatalmazásának megkurtítására, az egyházak parlamenti ellenőrzésére, a hajléktalanok bűnözővé nyilvánítására.
Ugyanakkor az alkotmányreform ellen a napokban már csak pár százan tüntettek, pedig évekkel ezelőtt még tízezren mentek az utcákra. Mindig több perspektíva van, de a szabadság hiánya nem az. A szabadság hiánya ott kezdődik, amikor az emberek félnek. Amikor félnek válaszolni azokra a kérdésekre, amelyeket már nem tesznek fel.
Évekkel ezelőtt valaki, aki elhagyta Németországot, azt írta, hogy az ember nem próbálja füttyszóval túlharsogni az óceánt. Budapesten nem ártana nagyon hangosan fütyülni, még mielőtt jön a következő tengerhullám.
