A Magyar Köztársaság alapvető hiányosságairól
A 2008. július 5-i budapesti melegfelvonulás erőszakos eszközökkel történt akadályozása megmutatta, hogy a Magyar Köztársaságban olyan alapvető szabadságjog, mint a gyülekezéshez való jog békés gyakorlása a hatóságok részéről nem biztosított és a törvényhozó is mulasztást követett el, amikor ezen alkotmányos jog gyakorlásának garanciáit és megsértésének szankcióit nem rögzítette alkalmazható jogszabályban.Az Egyesület egyúttal felhívja az érintett jogállami szervek figyelmét arra, hogy a magyarországinál mélyebb és régebbi demokratikus hagyományokkal rendelkező európai államok egy sor szankciót ismernek az alkotmányos jogok megvédésére - írja közleményében a Joggal a Jogállamiságért Közhasznú Egyesület, melyet az Országos Sajtószolgálat révén továbbított.
A 2008. július 5-i budapesti melegfelvonulás erőszakos eszközökkel történt akadályozása megmutatta, hogy a Magyar Köztársaságban olyan alapvető szabadságjog, mint a gyülekezéshez való jog békés gyakorlása a hatóságok részéről nem biztosított és a törvényhozó is mulasztást követett el, amikor ezen alkotmányos jog gyakorlásának garanciáit és megsértésének szankcióit nem rögzítette alkalmazható jogszabályban.
A Joggal a Jogállamiságért Közhasznú Egyesület ezért – amellett, hogy az ellentüntetésnek nevezett gyalázatos eseménysorozat és az ehhez kapcsolódó közhatalmi impotencia miatt felháborodását fejezi ki – felhívja a Kormányt és az Országgyűlést, hogy a hasonló esetek elkerülése érdekében haladéktalanul alkossa meg a szükséges jogi eszközöket.
Az Egyesület egyúttal felhívja az érintett jogállami szervek figyelmét arra, hogy a magyarországinál mélyebb és régebbi demokratikus hagyományokkal rendelkező európai államok egy sor szankciót ismernek az alkotmányos jogok megvédésére. Például:
IL CODICE PENALE – Olasz Büntető Törvénykönyv
294.§ (Támadás az állampolgárok politikai jogai ellen)
Aki erőszakkal, fenyegetéssel, csalárdsággal valamely politikai jog gyakorlását részben vagy egészben megakadályozza vagy valakit ennek szándékától eltérő értelemben való gyakorlására rávesz, egy évtől öt évig terjedő börtönnel büntetendő.
*
Az Osztrák Köztársaság Büntető Törvénykönyve
284.§ (Gyűlés szétkergetése)
Aki valamely nem tiltott gyűlés, felvonulás vagy hasonló összejövetel megtartását erőszakkal vagy erőszakkal való fenyegetéssel akadályozza, vagy azt szétkergeti, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
285.§ (Gyűlés akadályozása vagy zavarása)
Aki nem tilos gyűlés megtartását azáltal akadályozza vagy jelentékenyen megzavarja, hogy
1.a gyűlés céljára szolgáló termet hozzáférhetetlenné tesz,
2.részvételre jogosult személyt a belépésben akadályoz vagy számára a belépést nehezíti, vagy a gyűlésben való részvételét súlyos zaklatással lehetetlenné teszi vagy nehezíti,
3.a gyűlésbe jogosulatlanul behatol, vagy
4.a gyűlés vezetésére vagy a rend fenntartására hivatott személyt eltávolítja, vagy a gyűlés lefolytatására vonatkozó intézkedéseinek tettlegesen ellenszegül,
hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel vagy 360 napi tételig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő.
Kiadó: Joggal a Jogállamiságért Egyesület
