A liberalizmusnak vége, hiszen mindenki liberálissá vált

Tulajdonképpen a liberalizmusnak vége, hiszen mindenki liberálissá vált. Legalábbis 1999-ben ezt gondolták, amikor Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója még egyetemre járt. Ma azonban – nem nagy meglepetés – egy egészen másik értelmezéssel lehet találkozni: a liberalizmusra nincs igény, a liberalisták leszerepeltek. Ezért fog eltűnni – ma ez az attitűd. Miközben a populisták folyamatosan attól rettegnek, hogy a liberálisok mindent irányítanak és meghatároznak. A populizmus növekvő tendenciája és a nyugat-európai országok egyre hangosabb populista politikusai hatására egyre többet beszélünk arról, hogy a liberális demokráciák órái meg vannak számlálva.

Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója

De hogy a tényekről is szó essen, A liberalizmus kilátásai Magyarországon és Európában című, a Rebulikon Intézet és partnerszervezetei (a Szabadságért Alapítvány, A Liberális Magyarországért Alapítvány és a Political Capital) által rendezett konferencián bemutatták a European Liberal Forum a Political Capital (PC) segítségével nemrég készített tanulmányát, amely más, optimistább képet mutat.

Krekó Péter, a PC ügyvezető igazgatója úgy mutatta be a tanulmányt, hogy miközben európai szinten elég nagy az igény a liberalizmusra, ez az értékek és attitűdök tekintetében milyen társadalmi közegekre értendő. Hét kérdést vizsgáltak négy dimenzióban: szabadság, individualizmus, tolerancia, pluarizmus.

Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója

Jelentős eltérésekre bukkantak Európában: a nyugati államok sokkal toleránsabbnak és elfogadóbbnak bizonyultak, a keleti országok, főként a posztszovjet államok viszont gyengélkednek ilyen szempontból, ezekben a társadalmakban alapvetően gyengébbek a liberális értékek. Persze vannak olyan értékek is, amelyek a Nyugat-Balkánon is ugyanúgy érvényesülnek: szabadság, kreativitás, törvény előtti egyenlőség és pluralizmus – a többség ezeket az értékeket legalábbis szóban magáénak vallja.

A legnagyobb különbségeket az etnikai és a szexuális tolerancia területén állapították meg, ahogy a bevándorlás, úgy a homoszexualitás elfogadása tekintetében is jóval elfogadóbbak a nyugat-európai társadalmak. Ráadásul Franciaországban, Dániában, Szlovéniában, Észtországban, Spanyolországban és Németországban még növekedett is az értékliberálisok száma 2002 és 2015 között, Magyarországon stagnált. Mivel ezek az adatok még az egész Európát sújtó menekültkrízis előttiek, Krekó előadása szerint valószínűsíthető, hogy 2015 óta mindenhol, így Németországban is csökkent az értékliberálisok aránya.

Magyarországon az elmúlt tizenöt, főként a 2002 óta mért tizenkét évben alig változott a liberálisok száma, még közép-európai összehasonlításban is nagyon kevesen vannak.

Társadalmi arányuk nagyjából hét százalék, leginkább fiatalokról van szó, míg az idősebbek körében ez mindössze három százalék körüli. Az értékliberálisok többsége magasabb végzettséggel rendelkezik, mint az átlagmagyar.

A liberális pártok helyzetét és liberális attitűdöket vizsgáló tanulmányból tehát az is kiderül, hogy hatalmasak az európai országok közötti különbségek: negatív eredményeket is találunk, de sok országban jelentős esélye van a liberalizmus fellendülésének.

Ezt vitatták vagy épp erősítették a kerekasztal-beszélgetésen részt vevők is, így Virág Andrea elemző a Republikon Intézet képviseletében, valamint a tanulmányt bemutató Krekó Péter és Rajnai Gergely, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője. Őket egészítette ki Stumpf András, a Heti Válasz főmunkatársa, valamint moderátorként Somos András, az ATV szerkesztő-riportere.

Somos András, Stumpf András, Rajnai Gergely, Virág Andrea, Krekó Péter

Virág Andrea arról beszélt, hogy maga az index, amely az értékliberalizmust méri, azt nem mutatja ki, hogy kik azok, akik a liberális értékeket, ha nem is vallják magukénak, de nem utasítják el. Ezzel szemben, illetve ezt nem cáfolva Rajnai Gergely azt vetette fel, hogy a jogegyenlőség értékét a populisták és a konzervatívok is ugyanúgy magukénak vallják. Ráadásul az értékek – éppúgy, mint a társadalom maga – folyamatos változásban vannak.

Stumpf András nyilván a provokáció szándékával rögtön tagadta, hogy liberális értékekről van-e szó, és a tanulmányban vizsgált értékekkel kapcsolatban felvetett kérdéseket is vitatta. Szerinte ezek alapvetően emberi értékek, nem pedig liberálisak. Mindezeket Krekó Péter épp a társadalmi értékváltozással magyarázta, amiből aztán parázs vita bontakozott ki.

Ám a konferencia csúcspontjától még távol vagyunk, hiszen hamarosan a liberalizmus jövőjéről vitatkozik majd Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke és – talán sokaknak meglepő – Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője.